László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
A második Dzurinda-kormányzat fontos oktatásügyi jogszabályai 37 én, illetve 6-án a SZK Nemzeti Tanácsa elfogadta az oktatásügyi államigazgatásáról és az iskolai önkormányzatról szóló Tt. 596/2003 sz. törvényt, majd Az alap- és középiskolák és az oktatási intézmények finanszírozásáról szóló Tt. 597/2003 sz. törvényt. Mindkét jogszabály 2004. január 1-jén vált hatályossá. Az iskolák államigazgatásáról és az iskolai önkormányzatról szóló törvény 10 fejezetből áll. Az 1. fejezet határozza meg az államigazgatás szerveit:- igazgató,- község,- megye (kerület),- kerületi tanügyi hivatal,- állami tanfelügyelet,- az SZK Oktatási Minisztériuma,- más központi államigazgatási szervek, valamint az iskolai önkormányzatot képviselő szervek:- iskolatanács,- községi iskolatanács,- területi iskolatanács,- iskolai diáktanács. A 2. fejezet az iskolaigazgató és az oktatási intézmény igazgatójára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az igazgató kinevezésével és visszahívásával kapcsolatban a törvény igyekszik kiküszöbölni a szubjektív döntések lehetőségét, így pl. az iskolatanács javaslata az igazgató személyére a fenntartó számára kötelező érvényű, pontosan meghatározza a személyi és kvalifikációs feltételeket, melyeknek meg kell felelnie. Hasonlóképp határozza meg azokat az indokokat, melyek alapján az igazgató visszahívható. A községek, illetve a megyék által fenntartott iskolák és intézmények igazgatóinak kinevezése 5 évre szól. Ez a fejezet tartalmazza a pályázat lebonyolítására vonatkozó pontos utalásokat, valamint az igazgató jogkörét és feladatait. Mind az igazgató, mind a többi vezető tisztséget betöltő személy köteles elvégezni az előírt vezetőképző tanfolyamot. A község és az önkormányzati kerület hatásköreivel foglalkozó 3. fejezet felsorolja a községnek és a megyéknek az iskolák és oktatási intézmények létrehozásával, fenntartásával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatosjogait és kötelességeit. Fontos eleme a törvénynek, hogy megszabja, mikor lép fel a község, mint az államigazgatást gyakorló tanügyi hivatal. Amennyiben a község tanügyi hivatal (ennek feltétele, hogy az általa fenntartott iskolákban legalább 1000 tanuló legyen), az ügyek szakmai intézésére felvett alkalmazottra szigorú feltételek érvényesek (pedagógiai és szakmai alkalmasság, min. 5 év pedagógiai gyakorlat). Ez a fejezet szabályozza az iskolai körzetek, illetve a közös iskolai körzetek kialakítására vonatkozó feltételeket és lehetőségeket. A községnek és a megyének az államigazgatás gyakorlásával kapcsolatos terhei finanszírozására az állam a kerületi tanügyi hivatalok közvetítésével biztosít pénzügyi keretet. Külön fejezet foglalkozik (4. fejezet) a kerületi tanügyi hivatalok feladataival. A törvény jóváhagyása során sok érv és ellenérv hangzott el a kerületi tanügyi hivatalok szükségessége, illetve létjogosultsága kapcsán, mivel több olyan jogkörrel, feladatkörrel rendelkeznek, melyeket más államigazgatási szerv is gyakorolhatna. Az eltelt évek tapasztalatát figyelembe véve a törvényhozók feltehetően újra foglalkozni fognak e hivatalok fenntartásával, esetleg megszüntetésével. Az állami tanfelügyelet (5. fejezet) az oktatásügy államigazgatásának fontos szerve. Tevékenységében független, kizárólag a törvényekkel és a kötelező érvényű jogszabályokkal összhangban végzi munkáját. Az állami tanfelügyelet élén a főtanfelügyelő áll, akit 5 éves szolgálati időre a miniszter nevez ki. Az állami tanfelügyelet feladata elsősorban annak ellenőrzése, milyen az oktatás és nevelés színvonala, az iskolák és oktatási intézmények taneszközökkel és oktatástechnikai eszközökkel történt felszereltsége. A tanfelügyelők jogait és feladatait külön törvény szabályozza. A törvény értelmében az állami tanfelügyelet bizonyosjavaslatokkal élhet, és szankciókat is alkalmazhat, amennyiben az ellenőrzés kapcsán hiányosságokat észlel. Az ellenőrzésekkel kap
