László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
36 Dolník Erzsébet — Erre az időszakra tehető a magyar pedagógusképzés leépítését célzó intézkedések sora is. (Dolník Erzsébet 1997) 8. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY Amint az ország alaptörvénye az alkotmány, úgy az oktatásügy alaptörvényének tekinthető a közoktatási törvény. A rendszerváltást követő időszak egyik legnagyobb hiányossága, hogy a jelenleg is hatályos Tt. 29/1984. sz. közoktatási törvény 1984-ben készült el, az 1989-től eltelt 16 év alatt 17 alkalommal módosult, de új, korszerű közoktatási törvényt máig nem fogadott el a SZK Nemzeti Tanácsa. Azon felül, hogy a módosítások ellenére már elévült törvényről van szó, a szlovákiai magyar iskolák szempontjából egy további probléma is fennáll. Az SZK Alkotmánya a 34. cikkely 2. bekezdése 2. mondatában rögzíti a kisebbségekhez tartozó személyek számára az anyanyelvükön folyó művelődéséhez való jogát, úgymond „a törvény által megszabott feltételek alapján”. Hasonlóképp a hatályos közoktatási törvény (Tt. 29/1984.) 3.§ 1. bekezdésének második mondata így határozza meg ezen alkotmányos jog hozzáférhetőségének feltételeit: „A cseh, magyar, német, lengyel és ukrán (ruszin) nemzetiségű polgároknak nemzeti fejlődésük érdekeinek megfelelő mértékben biztosított az anyanyelvükön való oktatás joga.” Ez a megfogalmazás túl pontatlan, semmitmondó, mivel:- a szlovákiai jogrend nem határozza meg, mit jelent a nemzeti fejlődés és mik ennek kritériumai,- nincs olyan jogszabály, mely meghatározná, ki fogalmazhatja meg, illetve ki képviselheti egy bizonyos nemzeti kisebbség legitim érdekeit,- a jogrend arról sem rendelkezik, ki dönti el, mit jelent a megfelelő mérték, amelyben az anyanyelvű oktatás a nemzeti fejlődés érdekeit szolgálja. A közoktatási törvény - bár folyamatosan módosult az időközben elfogadott törvények hatására, valamint a Szlovákia által elfogadott és ratifikált nemzetközi dokumentumok, szerződések, egyezmények szellemében - jelenleg már nem felel meg a kor követelményeinek. Tartalmát tekintve a következő főbb kérdéseket szabályozza:- az iskolák és oktatási-nevelési intézmények hálózata,- az oktatás nyelve, az alapiskolák, középiskolák, szakiskolák és szakmunkásképző intézetek,- gyakorlati oktatást biztosító központok és munkahelyek,- konzervatóriumok,- az oktatás formái,- középiskolai felvételi vizsgák és záróvizsgák, különleges (speciális) iskolatípusok,- szakköri tevékenységet biztosító iskolák (művészeti alapiskolák),- idegenek gyermekeinek oktatása,- az iskolaév szervezése,- tanrend és tanmenet,- tehetséggondozás, nevelési tanácsadó intézmények, pedagógiai alkalmazottak és ezek munkajogi körülményei,- egyéb - az oktatásügyben dolgozó - alkalmazottak, egyházi és magán fenntartású iskolák,- átmeneti rendelkezések. Az 1998-as választásokat követően megalakult koalíciós konnány számára világossá vált, hogy az egyik legsürgősebb feladata az oktatásügy reformja. Ennek ellenére, bár elkészült a MILÉNIUM-tervezet, majd a Nevelés és oktatás nemzeti programja, az új közoktatási törvényt máig nem fogadta el az SZK Nemzeti Tanácsa. 9. A MÁSODIK DZURINDA-KORMÁNYZAT FONTOS OKTATÁSÜGYI JOGSZABÁLYAI 9.1. Az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolai önkormányzatról szóló Tt. 596/2003. sz. törvény A szlovákiai oktatásügy szempontjából a 2003. év kiemelkedő jelentőségű, mivel november 5-
