László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Dolnik Erzsébet: Iskolarendszerek, törvényalkotás az iskolaügy területén
A magyar iskolahálózat szétrombolására tett kísérlet a Mečiar-konnányzat idején 31 Ennek kapcsán tűzték napirendre az egyes tantárgyak szlovák nyelven történő oktatása lehetséges módozatainak kidolgozását. A javaslatnak 1992. december 31-re kellett elkészülnie, kísérleti megvalósítását néhány iskolában az 1993/94-es iskolaévre tervezték. A napvilágra került tervezet ellen szülők, pedagógusok, pszichológusok, orvosok, nyelvészek, politikusok és a civil szervezetek képviselői tiltakoztak a sajtóban, rádióban, nagygyűléseken. 6.2. Az SZMPSZ reakciója A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Matúš Kučera oktatási miniszternek küldött nyílt levélben fejtette ki aggodalmát és tiltakozását: Tisztelt Miniszter úr! Mély megdöbbenést és nyugtalanságot váltott ki a szlovákiai magyarság körében az a hír, hogy a szlovák oktatásügyi tárca ún. alternatív iskolákat akar létrehozni azokban a községekben, ahol már van magyar iskola. Tiltakozunk a miniszter úr által alternatívnak nevezett, valójában kétnyelvű iskolák létrehozása ellen, melyben a társadalomtudományi tantárgyakat anyanyelven, a természettudományi tantárgyakat pedig szlovákul oktatnák. A szlovák nyelv elsajátításának, amit ez a terv kimondatlanul is megcéloz, nem lehet prioritása a szakmai tudás előtt. Különösen érthetetlen ez a szándék abban az országban, ahol minduntalan Komenský tanítására hivatkoznak. Kérdezzük a miniszter urat: Szlovákiának az államnyelvet jól beszélő lojális magyar állampolgárokra, vagy jó szakemberekre van-e szüksége önállósága első nehéz napjaiban?! Az ENSZ-nek ,,A gyermekek jogairól szóló egyezménye", amit a Szövetségi Gyűlés is ratifikált (104/1991 Tt.), s így kötelező érvényű Szlovákia számára is, egyértelműen szavatolja a gyermekek anyanyelvű oktatását és mindennemű megnyilvánulását, s amennyiben ezt egy állam minisztériuma nem biztosítja, személyiségük fejlődése ellen követ el bűnt és merényletet (Tt. 104/1991, 2., 28. és 30. cikkely). Minden ember alkotmányos joga a műveltség anyanyelven történő megszerzése, amit Szlovákia alkotmánya is szavatol. A jelenlegi oktatásügyi minisztérium kezdeményezése számunkra nem új. Hasonló alattomos törekvést tapasztaltunk több alkalommal is (pl. 1974-ben, 1984-ben) a volt pártállam idején. Meggyőződésünk, hogy a kétnyelvű iskolák ,, kínálata" a jó szándék mezébe öltöztetve is a demokrácia cinikus megcsúfolása. Véleményünk szerint a szlovák oktatásügy egésze elavult, fejlődésképtelen. Mielőbbi átszervezése egyaránt szolgálná az összes szlovákiai gyermek érdekét, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozására. Ehhez a munkához mi is felajánljuk segítségünket. Ennek értelmében sürgetjük egy új közoktatási törvény kidolgozását, amely magába foglalja a nemzetiségi oktatásügy kielégítő rendezését is. Iskoláink anyagi biztonságát és függetlenségét abban látjuk, hogy az óvodákat és alapiskolákat az önkormányzatok hatáskörébe utalják. A nemzetiségi oktatásügy tönkretételére irányidó eddigi kísérletek - köztük a kétnyelvű iskolák létrehozásának terve is azt bizonyítják, hogy iskoláink jövője már több évtizede nem szakemberek, hanem elfogult, esetenként intoleráns politikusok kezében van. Keserű tapasztalataink egyre inkább arról győznek meg mindannyiunkat, hogy nemzetiségi oktatásügyünk biztonságát kizárólag a kulturális és oktatásügyi önigazgatás teremti meg. Érsekújvár, 1993. január 24. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Képviselőtestülete 6.3. A kétnyelvű (ún. alternatív) oktatás koncepciója A koncepció - melynek nem is igen titkolt célja a magyar iskolák oktatási nyelvének megváltoztatása - azért volt különösen veszélyes, mivel látszólag az önkéntességen alapult, csúsztatásokkal, ferdítésekkel teli felmérésekre hivat
