László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Kulcsár Mária: Felnőttoktatás
286 Kulcsár Mária 61. táblázat. Középfokú oktatási intézmények által nyújtott képzések Képzés témája 2004 2006 Képzések száma Képzések aránya az itnézmény képzéseinek számához képest %-ban A képzések száma Arányuk az összes képzéshez képest %-ban Gépipari, gépészeti, fémmegmunkálási 67 15.47 92 14,31 Faipar, fafeldolgzozás, asztalosság 12 2.77 13 2,02 Építőipari, építészeti technológiák 39 9,01 71 11,04 Élelmiszeripari és mezőgazdasái szakemberek 2 0.46 12 1,87 Könnyűipari szakmunkások 29 6JÖ' 39 6,07 Menedzser, vezetőképzés, marketing és reklámszakember 5 1.15 13 2.02 Könyvelési, gazdasági szakemberek, bérszámfejtés 22 5.08 43 6,69 Informatikai - számítógépfelhasználói. operátori 86 19,86 92 14,31 Vendéglátóipari (szakács, pincér, cukrász stb.) 61 14,09 70 10.89 Szociális munkák 2 0,46 14 2.18 Kézműipari 2 0,46 4 0.62 Állami és közigazgatási alkalmazottak továbbképzése 0 0,00 0 0,00 Idegenforgalom 8 1,85 14 2,18 Nyomdászati, nyomdaipari, tördelés stb 3 0,69 2 0,31 Egyéb (szolgáltatások és más) 34 7,85 50 7,78 Kisvállakozói Felkészítés 7 1,62 14 2,18 Lektorképzés 3 0,69 7 1,09 Idegen nyelvek 42 9,70 86 13.37 Személy iségfej lesztő programok 9 2,08 7 1.09 Összesen 433 100,00 643 100,00 Forrás: http://www.mincdu.sk/DVZ/dvz.htm A táblázat nem bontja a képzőintézményeket típusuk szerint, ezért azoknak részvételét röviden bemutatnánk: A szakmunkásképző intézményeknél a kép elég tiszta és egyértelmű: főként saját szakterületükön belül végeznek képzéseket, hiszen ehhez megvannak az eszközeik, szakoktatóik és felszerelésük. Kevésbé használják ki egyéb lehetőségeiket: a nyelvi oktatókat és a számítógépes berendezéseiket. Feladatuk a felnőttképzésben főként a munkanélküliek átképzésében van - képesek gyorsan, hatékonyan és sokak számára elérhetően képezni olyan szakmákra, amelyekben pillanatnyilag igény mutatkozik a munkaerőpiacon. A szakközépiskoláknál szintén kézenfekvő, hogy elsősorban saját területükön belül mozogjanak - nem is akadt példa az ellenkezőjére. Ezek az intézmények már gyakrabban kiegészítik kínálatukat nyelvi és informatikai oktatással, ami jelentős lehet a felnőttképzésben. Elsősorban azért, mert ilyen típusú intézmény a kisebb városokban is működik (általában a 8-10 000 főt számláló városokban már van egy érettségit nyújtó szakiskola, ha gimnázium nincs is), így ezeket a képzéseket elérhetővé teszi a helyi közösségeknek ott is, ahol nincs nyelviskola vagy más szakosodott képzőintézmény. Ezzel segítik azokat, akik könnyebben el tudnak helyezkedni egy idegen nyelv ismeretében vagy a számítógép-felhasználói tudásukkal. A gimnáziumok aránya alacsony a többi középiskolai intézményhez képest - a képzések profilja viszont megfelel a lehetőségeiknek. Az idegenforgalom területén idegenvezetők képzését végzik, a lektorképzésen belül pedig az alapiskolai és középiskolai tanárok felkészítését a hatékonyabb munkára.
