László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Kulcsár Mária: Felnőttoktatás
280 Blazsek Rudolf ki. így erre lehetőségük van az ezen a téren bizonyos hatáskörökkel bíró központi államigazgatási szervnek, kerületnek, a községnek, s más jogi és fizikai személynek. Ezzel kapcsolatosan érdemes megemlíteni azt a törvénymódosítást, melyet a 416/2001-es törvény hozott, melynek értelmében az államigazgatási feladatok jelentős részét átruházták a kerületi és körzeti hivatalokról az újonnan megalakult kerületi önkormányzatokra és a községekre. A községekre átruházott közigazgatási feladatok kapcsán érdemes megemlíteni, a SZNT 369/1990-es számú, a községek jogállásáról szóló törvényének 4. § 3. bekezdésének h) pontjában foglaltakat, melynek értelmében a község köteles megfelelő feltételeket biztosítani a művelődésre, kultúrára, a népművelésre, a műkedvelő művészeti munkára, a testnevelésre és a sporttevékenységre. A felsőbb szintű önkormányzati egységek szintén meghatározott feladatokkal bírnak, bár a 302/2001-es számú, a kerületek jogállásáról szóló törvény a „népművelés”, vagy „népművelési tevékenység” kifejezéseket nem tűnteti fel. De térjünk vissza a népmüvelődési tevékenységről szóló törvényhez. Ez a törvény határozza meg ugyanis közelebbről a Szlovák Kulturális Minisztérium, valamint a kerületek népművelési munkában való részvételének feladatait. A népművelési tevékenységben továbbra is központi szerep jut a kulturális minisztériumnak. Feladatai közé tartozik többek közt a megfelelő jogi és intézményi háttér kialakítása a népművelési tevékenység fejlődéséhez, működtetéséhez. Ezen felül a minisztérium támogatja az e tevékenységekből származó értékek bemutatását, népszerűsítését itthon és külföldön, és nem utolsósorban országos jellegű népművelési intézmények létrehozásában vállal szerepet. Az állami népművelési intézmények jogi személyiséggel bírnak, járulékos szervezetek formájában. A 6. § 2. bekezdésekét országos jellegű intézményt említ, név szerint a Pozsonyi Nemzeti Népművelési Központot és az Ógyalla-i Központi Csillagvizsgálót. Kerületi szinten a népművelődés megszervezése magának a kerületnek a feladata. Az általa alapított intézmények feladata, egyszersmind kötelessége a közmüvelési tevékenység biztosítása és koordinálása, valamint azon népművelődéssel foglalkozó intézmény kijelölése, mely segíti a többiek munkáját, egybefogja a különböző szervezeteket. Az egyes intézmények hatásköreit országos, regionális és helyi szinten egyaránt, azok alapító okiratai határozzák meg. Bár a közművelődést szabályozó törvény közvetlenül nem tartalmazza, a tennészetes személyek és jogi személyek számára a fentebb említett tevékenység végzésére a klasszikus harmadikszektoros intézmények állnak rendelkezésre. A kifejtett tevékenységek körét a társulás, szervezet határozza meg saját célkitűzései alapján. A törvény kimondja, minden olyan népművelési intézmény, mely 2000. márciusa, a törvény hatályba lépése előtt alakult, továbbra is közművelődési intézménynek minősül. Végül szeretném megosztani azokat a tapasztalatokat, melyeket az anyaggyűjtés folyamán szereztem. Munkám során alkalmam nyílt elbeszélgetni különböző közművelődési intézményekben dolgozó személyekkel. Szinte egybehangzó véleményük szerint a jelenlegi törvényi háttér az intézményes munka számára nem elegendő, nem tükrözi azok elvárásait, sajátosságait. A közeljövőben, épp ezért, törvénymódosítás várható. Ahogy már említettem az egyes intézmények valós tartalmi köre (küldetése) nagyban függ az alapítók akaratától. Olyan vélemények is felmerültek, melyek szerint a regionális népművelési intézmények színvonalának emeléséhez nagyban hozzájárulna, ha a Nemzeti Népművelési Központ irányítása alá tartoznának. 3. FELNŐTTOKTATÁS - TÖRVÉNYI KERETEK A felnőttoktatás az 1997-ben elfogadott Tt. 386/1997. számú törvény, illetve annak módosításai értelmében szerveződik, és az említett törvény alapján az effajta képzési forma az iskolarendszeren belül folyó egyéb képzések mellett közfeladatnak minősül, és része az állam oktatási rendszerének. A képzések hivatalos nyelve az államnyelv, vagyis a szlovák, illetve amennyiben a részivé-
