László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Kulcsár Mária: Felnőttoktatás
A népművelés jogi háttere Szlovákiában 279 BLAZSEK RUDOLF 2. A NÉPMŰVELÉS JOGI HÁTTERE SZLOVÁKIÁBAN A Szlovák Köztársaság jogrendje hasonlóképpen más országok jogi rendszereihez az előírások széles palettáját sorolja fel. A kérdés pontos és alapos, minden igényt kielégítő jogi rendszerezésének érdekében, előírások tömkelegé foglalkozik az adott területtel. Ennek az állításnak látszólag ellent mond, hogy Szlovákiában a népművelést illetve a hozzá kapcsolódó népművelési tevékenységeket, csak egy tömör, 11 §-t tartalmazó jogi norma taglalja - a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 61/2000- es számú, népművelésről szóló törvénye (Zákon o osvetovej činnosti). Eme jogi előírás 2000. februárjában volt elfogadva és az addig hatályban lévő 52/1959-es számú, azonos megnevezésű törvényt váltotta fel. Az 1959-től alkalmazott szabályozás az akkori társadalmi rendszer „tökéletes” alkotása volt, és teljes mértékben a szocialista rendszer sajátosságait tükrözte. A törvény bevezető része leszögezte, hogy a népművelési tevékenység legfontosabb céljai a szocialista kulturális forradalomból erednek. A népművelés, mint fogalom, magába foglalta részint Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikai irányvonalait, ideológiai rendszerét, pontosabban azok előtérbe helyezését, sőt, szó szerint kinyilvánította, hogy ez a tevékenység a kommunista párt vezetése alatt fejtendő ki. Végeredményben megállapítható, hogy ennek a törvénynek inkább volt agymosást előidéző és politikai jellege, mintsem valós népművelési küldetése. Az eltelt időszak alatt, a törvény több alkalommal is módosítva volt, de egészen a 1989-es rendszerváltásig megtartotta a fentebb már vázolt politikai jellegét. A törvény ideológiai részeit 1991-ben szüntették meg véglegesen. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, mint az állam alaptörvénye, nem ismeri a népművelés fogalmát. Ennek ellenére az alkotóknak sikerült beszerkeszteni olyan rokon fogalmakat, melyek így a népművelést közvetett módon integrálták az alkotmányba. A Preambulum deklarálja a polgárok szellemi és gazdasági fejlődésére való törekvését Szlovákiában. Továbbá az egyes alapvető jogok keretein belül megtalálhatók a népművelés, mint aktivitás, alap feltételei. Térjünk rá a 61/2000-es számú törvényre. A jogszabály azon jogi viszonyokat taglalja, melyek a népművelés általános formáit illetik. Ezzel egyidejűleg, a törvény szabályozza a népművelési létesítmények jogállását Szlovákiában, továbbá azon alanyok jogait és kötelességeit, akik ilyen létesítményeket alapítanak, vagy tartanak fenn. Nem utolsó sorban a törvény megemlíti a közigazgatási szervek hatáskörét a népművelés terén. Ami a népművelés fogalmát illeti, a törvényalkotó a jogszabály 2. §-ában népművelési tevékenységet úgy határozta meg, mint olyan aktivitások összessége, melyek az önkéntesség, a személyes érdeklődés, és az ember által veleszületett alkotási kedv révén elősegítik az egyének személyiségfejlődését, kulturális beállítódásait. Egy nagyon széles és tág megfogalmazásról van tehát szó. Bizonyos pontosítást ugyanazon paragrafus második bekezdése nyújt, mely felsorolja azon módszereket, melyek elősegítik az emberek kulturális és műveltségi szintjének fejlesztését. Ezek különféle jellegűek lehetnek, kezdve az információk és ismeretek közvetítésétől, a nemzeti önazonosság és a nemzetiségi-etnikai kissebségek identitástudatának megerősítésén át, a környezetvédelem, képzőművészeti nevelés különböző formáin és a tradíciók ápolásán keresztül, egészen a társadalomra veszélyes jelenségek megelőzéséig, és más kulturális aktivitásokig. Ennek tükrében a népművelés fő jellemzői add. 1) önkéntességen, érdeklődésen és kreativitáson alapszik, add. 2) hozzájárul az emberek általános fejlődéséhez, add. 3) jellege törvény által meghatározott, és nem utolsó sorban, add. 4) az egész tevékenységet egy népművelési létesítmény biztosítja. Szakmai szempontból népművelési célokra alapított létesítmény általános jellegű és speciális jellegű lehet - a törvény ezen felül külön is megemlíti a csillagvizsgálót és planetáriumot. A jogszabály értelmében népművelési intézményt alapítók széles rétegből kerülhetnek
