László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

Ádám Zita: Pedagógus-továbbképzések 1992 - 2006

Az SZMPSZ nyári egyetemei 239 módszertana, környezetvédelmi programok; egyszerű, érdekes kísérletek a környezet szeny­­nyezésének vizsgálatához. A szakcsoport elő­adói: Bacsó Zoltán, Diószeghy Árpád, Róka András, Szerényi Gábor, Szili István, Klemmné Lőrincz Ildikó voltak. Csontos Jánosné és Szabó Gizella (Izsófal­­va, Izsó Miklós Általános Iskola) vezették az Iskolavezetés, szervezetfejlesztés és az iskolai innováció menedzselése szakcsoportot. A prog­ram témakörei: az iskola a társadalomban; az iskola fenntartása, intézményi működése; a ve­zető az oktatási rendszerben; az igazgató mun­kájának kiemelt területei; az iskola működésé­nek értékelése; az iskola mint szervezet; a szer­vezet jellemzői: szervezeti típusok, szervezeti erőforrások; a szervezeti kultúra és fejlesztésé­nek a lehetőségei; a szervezet működésének ér­tékelése; az innováció szükségessége, definíci­ója, helye a szervezet működésében; az innová­ció finanszírozásának háttere, az erőforrások feltárása; a projekt megvalósításának útja, sajá­tosságai; minőségbiztosítás. A hátrányos helyzetű tanulók nevelésével és művelődésével kapcsolatos problémák keze­lése program megvalósítói Eva Končoková és Porubsky István (Garamszentkereszt). A tar­­talonra hátrányos helyzetű roma és nem roma származású tanulók nevelésének és művelődé­sének mikro- és makrotársadalmi okai; a tanu­lók felzárkóztatásának és neveltségi szintjének iskolai, családi és társadalmi lehetőségei és megoldásai; a nevelésben rejlő lehetőségek és ezek feltárása; a tanulókkal való foglalkozás megtervezése; kitörési pontok felkutatása; megértő és együttműködő magatartás kialakítá­sa; módszerek és technikák elsajátítása; a Lé­pésről lépésre program ismertetése. 2002-ben a helyszínek tekintetében váltás volt. Nagymegyer helyett Dunaszerdahely (Szabó Gyula MTNY Alapiskola), Kassa he­lyett újra Rimaszombat lett a nyári egyetemek szervezésének és lebonyolításának a helyszíne. A Dunaszerdahelyi Nyári Egyetem - 2002. július 7-12. - nyitó előadását Pajkossy Gábor (ELTE BTK) történész tartotta Kossuth Lajos és modern magyar nemzet megszületése cím­mel, így emlékezve Kossuth Lajos születésé­nek 200. évfordulójára. A szervezők meghirdet­tek egy magyar nyelv-történelem szakcsoportot a Kossuth-évforduló kapcsán, ami érdeklődés híján nem valósult meg. A programok: Nagy érdeklődés volt a számítástechnika kezdők, haladók és Internet kategóriában, így hat csoportot nyitottak. Az Ovodapedagógia szakcsoport témái: az óvodai zenei nevelés módszertana; az óvónők módszertani szabadsága; ki a jó vezető; visel­kedészavarok az óvodában; érzelmi nevelés az óvodában; vizuiáli nevelés az óvodában; origa­mi és szalmafonás. A szakcsoport előadói: Tanulási problémák, magatartási zavarok felismerése és kezelése, a célcsoport a tanítók és óvónők voltak. Az előadó Kárpáthy Magdol­na. A csoport az érzelmek fejlődésével foglal­kozott, a jellem és egyéniség kérdését járták körül, illetve a motiváció és a motívum össze­függéseit keresték. A Tanulói teljesítmények mérése szakcso­portot Dosztálné Vécsei Magdolna vezette. A résztvevők az értékelés típusaival, eszközeivel, a tesztekkel, azok készítésével, a feladattípu­sokkal, a feladatlapok készítésével, szerkeszté­sével, feldolgozásával, a készség- és képesség­­vizsgálatokkal foglalkoztak. A kooperatív tanulási technikák a tanulás­tanítás folyamatában szakcsoportban Szent­­miklóssi Lina előadó a tanulói együttműködé­sen alapuló újszerű tanulási stratégiát, mód­szert ismertetett meg a pedagógusokkal, saját élményű tréning formájában. Szekszárdi Júlia több nagysikerű nevelési vonatkozású szakkönyv írója az Új pedagógus­kompetenciák az osztályfőnök munkájában szakcsoportot vezette. A társadalommal együtt változik a tanuló, az ő megismerése a sikeres nevelés és motiváció feltétele. A pedagógus személyisége minta, a pedagógiában munka­eszköz, amit karban kell tartani. Az osztályfő­nöki szerepkör is változik, mert a motiválatlan tanulókat a széthulló családok helyett a kortárs­­csoportok „nevelik”. Az osztályfőnöknek fel­készültnek és jártasnak kell lenni a konfliktu­sok kezelésében is, illetve a jogi és az erkölcsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom