László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
Csicsay Alajo: A szlovákiai magyar civil oktatási intézmények a két világháború között
CSICSAY ALAJOS A SZLOVÁKIAI MAGYAR CIVIL OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület „Egy férfiú neve áll ott az események kezdetén. Ježó Márton neve, aki állami tanfelügyelő és egyúttal a szlovák tanítóegyesület (ZUS) titkára. Magyar tanítók közé került. Látta a tétovázást, a csüggedtséget, a szétforgácsoltságot. Felmerült benne az a kérdés, miért nem szervezkedik és egyesül a magyar tanítóság is. Első feladatul egy magyar tanügyi lap alapítását tűzte ki. Értekezletet hívott össze 1920. december 30-ára Komáromba, a polgári fiúiskola nagytermébe.” (Boros 2005, 222, 9-10) Az értekezletre 32-en gyűltek össze, 30 magyar tanító az ország különböző területeiről és 2 szlovák tankerületi tanfelügyelő, Ježó Márton, azaz Martin Ježo és Ignác Gašparik. Fő témájuk egy magyar szakfolyóirat volt, a Magyar Tanító létrehozása, amelynek felelős szerkesztőjévé Ježot kérték fel. Abban is megállapodtak, hogy „a lap legyen egyúttal a tanfelügyelőség hivatalos lapja, melyben közölje a tanítóságot érdeklő rendelkezéseket.” Megválasztották a szerkesztőbizottságot is, Weiss Kornélia, Banai Tóth Pál, Kőrös Imre, Kanozsay Imre és Szendrey Imre személyében. A lap első évfolyamának első száma 1921. január 25-én került ki a komáromi Jókai Könyvnyomdából. Ez a szám közölte az alapítandó tanítóegyesület alapszabályának tervezetét, amelyet Czéh István, Kovács Alajos, Pathó Flóris, Banai Tóth Pál és Vásárhelyi Károly fogalmaztak meg. 1921. március 12-én a komáromi iskolák tanítóiból alakult előkészítő bizottság 1921. április 3-ra az ország magyar tanítóságának küldötteit előkészítő gyűlésre hívta meg Komáromba, a polgári fiúiskola tornatermébe, ahová mintegy százan jöttek össze. Martin Ježo arra kérte az egybegyűlteket, hogy a szlovák és magyar tanítóság egyesületei között létesítsenek kapcsolatot. Az alakuló közgyűlést Kovács Alajos, Vásárhelyi Károly, Gosztonyi Nándor, Vaskó Imre és Banai Tóth Pál készítette elő, amelyet 1921. május 12-én tartottak meg a komáromi Kultúrpalota nagytermében. Mintegy 600 tanító vett részt rajta. Megjelent a szlovák tanítóegyesület elnöksége is, Anton Hacko elnök vezetésével. A gyűlés küldöttei kimondták a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület (SZÁMTE) megalakulását, elfogadták az alapszabályt és titkos szavazással elnökké választották Kovács Alajos negyedi református igazgató-tanítót. A továbbiakban kialakították az egyesület szerkezetét. Valójában körzeti, mai szóval élve regionális szervezeteket hoztak létre: a Fiont megyeit Erdős Sándor, a Gömör megyeit Schmögner János elnökletével. Megalakították a középiskolai tanárok szakosztályát Noszkay Ödön, a polgári iskolai szakosztályt Krammer József és az óvónői szakosztályt Fülöp Etelka elnökletével. A Galántai és a Szenei járás egyesületeinek tanítói Tátos Lajost, a csallóközi járás tanítói Ivanics Andort, a Komárom megyeiek Tátos Lajost, az Abaúj-Torna megyeiek Vincze Ferencet, a Párkányi járási egyesület tagjai Kanozsay Józsefet választották elnökké. A Magyar Tanító szerkesztője Banai Tóth Pál, társszerkesztői Gosztonyi Nándor, Pethes Béla és Vaskó Imre lettek. Ettől kezdve a lap az egyesület tulajdonává és hivatalos lapjává vált. Az egyesület célját pedig a következőképpen határozták meg:
