László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
A. Szabó László: A szlovákiai nemzetiségi oktatás jelenlegi helyzete
14 A. Szabó László tése a tanulók életkorának figyelembe vételével. Alapokat biztosít az értelmi, az erkölcsi, az esztétikai, az ökológiai nevelésben, valamint a testnevelés és a munkára való nevelés terén is. A szlovákiai iskolarendszerben az alapiskola alsó tagozatra (1-4. osztály) és felső tagozatra (5-9. osztály) oszlik, 1997-től újfent kilenc osztályból áll, miközben a tankötelezettség 10 esztendő. A közoktatási törvény értelmében minden gyermek köteles az alapiskola látogatására, aki az aktuális tanév megkezdéséig betöltötte 6. életévét. A közigazgatási szabályok értelmében az alapiskolák fenntartója lehet község, egyház vagy magánszemély. Az iskola szerves részét képezheti az iskolai klub (napközi otthon), az iskolai könyvtár, valamint a kollégium is. Az oktatás mindenütt központi tantervek és oktatási sztenderdek alapján folyik. Lehetőség nyílik arra is, hogy az iskola valamely tantárgy (pl. idegen nyelv, matematika, zenei nevelés stb.) oktatására szakosodjon, s azt magasabb óraszámban tanítsa. Az alapiskola befejezése után minden tanuló (aki még nem töltötte be 16. életévét) köteles középiskolában folytatni tanulmányait. 3.2. Középiskola Az alapiskolai tanulmányokra építő oktatás három formában történik: gimnáziumban, szakközépiskolában, illetve szakmunkásképzőben. Ezeknek az iskoláknak a fenntartója a megyei önkormányzat, de ugyanúgy az egyház, illetve magánszemély is kérheti a fenntartói jogok megadását. A tanulmányokat - sikeres felvételi vizsga után - nappali vagy esti tagozaton lehet végezni. Az oktatás ingyenes, a nem önkormányzati iskolák azonban szedhetnek tanulóiktól tandíjat is, ebben az esetben viszont nem jogosultak az állami normatívára (az ún. fejpénzre). 3.4. Gimnázium Elsősorban a felsőfokú vagy érettségit követő (poszt-szekunder) tanulmányokra felkészítő intézmény, amelynek elsőrendű célja általános műveltséget adni tanulóinak. Az utóbbi esztendők gyakorlatában némi változás mutatkozott a gimnáziumok elgondolásában, fokozódott az idegen nyelvek oktatásának szerepe, illetve kisebb a szakmai irányultságra fektetett hangsúly. A klasszikus négyosztályos iskolák mellett lehetőség nyílt nyolcosztályos gimnáziumok létrehozására, amelyek tulajdonképpen részben alapiskolai feladatokat látnak el. Kétoldalú állami kulturális egyezmények alapján ugyancsak mód van két nyelven oktató (ún. bilingvális) gimnáziumok létrehozására, ahol az egyik nyelv általában valamely világnyelv (angol, német, francia, spanyol stb.). A gimnáziumok végzősei előtt a továbbtanulást illetően két út nyílik, vagy felsőoktatási intézményben (egyetemen) tanulnak tovább, vagy érettségi utáni szakképzésben vesznek részt. Az új tantervekben a tanulói aktivitásra, az önálló alkotó munkára, a kommunikációképesség fejlesztésére, az információk hatékony felhasználásának készségére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Az új felfogással összhangban készült el az új érettségi tervezete is. 3.5. Szakközépiskola Elsőrendű küldetése, hogy középfokú szakképzést biztosítson a tanulóknak, s felkészítse őket a különböző területeken esedékes munkavégzésre, valamint a felsőoktatásban való részvételre, illetőleg az élethosszig tartó továbbképzésre. A szakközépiskolák szakmailag képzett szakértőket képeznek a különböző iparágak, valamint a közigazgatás és az élet egyéb területei számára. Ugyancsak ők biztosítják az érdeklődők számára az érettségi utáni szakképzést. Az 1989-es változás után szükség volt a szakképzés tartalmi szabályozásának megújulására, hiszen egyre nagyobb szerepet kaptak a munkaerő-piaci viszonyok. A gazdasági és társadalmi változásokkal együtt új szakokat kellett bevezetni. Felerősödött a nyelvtudás és az informatikai ismeretek szerepe, új tantárgyak jelentek meg az oktatásban (marketing, vállalkozástan stb.), megnőtt a szakmai gyakorlat hordereje.
