László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
144 László Béla 47. táblázat. A hallgatók száma a felsőoktatásban II. Gyarapodás 1991-2001 Gyarapodás2001-2004 SZL MN SZL %-banMN %-ban SZL MN SZL %-ban MN %-ban Egyelemi 17696 658 82.74 49,96 9722 731 24.88 37,01 Műszaki 6541 612 32.02 88.31 2637-181 9.78-13.87 Közgazdsági 11963 273 204.67 110.98 2222 215 12.48 41.43 Mezőgazdasági 3566 70 87,36 29.05-988 -94 -12.52 -30.23 Művészeti 963 63 140.38 190.91 270-49 16.37-51.04 Összesen 40729 1676 77.68 66,25 13863 622 14.88 14.79 Jelmagyarázat: SZL - Szlovákia, MN - magyar nemzetiségű Már jeleztük, hogy a felzárkózás folyamatában a gazdasági és társadalmi élet szerteágazó sokrétűsége miatt fontos lenne, ha a hallgatók számadatai követnék a szakágazatok és a tanulmányi szakok közötti megoszlás országos arányait. Félő azonban, hogy e téren a felsőoktatáshoz való könnyebb hozzájutás (pl. felvételi vizsga nélkül) kisebb anyagi terhekkel járó lehetőségek miatt az érettségizők nem veszik figyelembe a munkaerőpiac elvárásait és a természetes szakmai igényeket. Mindezek a diplomás szakemberképzés aránytalanságaihoz vezethetnek. A szlovákiai magyarság szemszögéből ezeknek az esetleges deformációknak figyelmet kellene szentelni most különösképpen, amikor lényegesen bővült a magyar nyelvű felsőoktatás Szlovákiában és az európai integráció feltételei között nőttek az esélyek és lehetőségek a továbbtanulásra a magyarországi felsőoktatási intézményekben, de Európa más országaiban is. A 2001 utáni időszakban a szlovákiai magyarság felsőfokú művelődésének fokozottabb figyelése azért vált időszerűbbé, mert lényegesen megerősödtek a magyar nyelvű felsőoktatás intézményes keretei új egyetem és egyetemi kar létrehozásával. A szlovákiai magyarság szempontjából az a legfontosabb, hogy milyen az új intézmények szakkínálata és lehet-e ezen intézményekben új szakokon tanulmányokat folytatni. A két új intézmény a Selye Egyetem és a Közép-Európai Tanulmányok Kara, a Szlovákiában (Komáromban és Nyitrán) már 2003-ig meglévő magyar nyelvű felsőoktatásra épül és folytatják a képzést az addig Szlovákiában már meglévő magyar nyelvű felsőoktatási programokban. Az utóbbi két évben új tanulmányi programot, hungarológiát csak a pozsonyi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint két új programot, hungarológiát, illetve kulturális és szociális antropológiát a nyitrai Közép-európai Tanulmányok Kara indította. Már a 2001-2004 közötti időszakban a szakágazatok mentén beállt változások arra utalnak, hogy a magyar nemzetiségnek felsőfokú képzésben bizonyos strukturális változások jelei mutatkoznak (lásd a 46. és 47. táblázatot). Az elkövetkező évek fejleményei döntik el, végülis milyen irányt vesz a szlovákiai magyarság felsőfokú művelődése. Néhány statisztikai adatból már észlelhetőek bizonyos negatív fejlődési tendenciák. Ezek közül most itt csak két jelenséget emelünk ki, amelyek valódisága már statisztikailag is alátámasztható. Tudvalevő, hogy Szlovákiában az alsótagozatos tanítóképzés 1959 óta a felsőoktatás része. Az óvópedagógus képzés megmaradt középiskolai szinten. A 2005-ben bevezetett háromszintű felsőoktatás e két pedagógus-kategória képzését úgy oldotta meg, hogy a bachelor szinten a hallgató óvópedagógusi képesítést szerez, majd folytatva tanulmányait a mester szinten alsótagozatos tanítói diplomát szerez. Emellett azonban megmaradt a középiskolai óvópedagógus-képzés is. Az ilyen felsőfokú tanulmányi programra felvett hallgatók tehát alsótagozatos tanítók szeretnének lenni, csakhogy először el kell végezniük a bachelor szintű óvópedagógus-képzést. Ezért joggal összevonhatjuk a régi és új tanulmányi programok ilyen hallgatóit és besorolhatjuk őket egységesen az alsótagozatos tanítóképzésbe.
