László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar felsőoktatás 145 A 2005/2006-os tanévben Komáromban és Nyitrán alsótagozatos tanítói programban 659 hallgató folytat tanulmányokat. Ha e számot kiegészítjük a magyarországi kihelyezett tanítóképzés 60 hallgatójával, akkor a 719 hallgatói számot kapjuk. Szlovákiában megközelítőleg 1200-1300 alsótagozatos tanító számára biztosítanak helyet a magyar tannyelvű iskolák. Amennyiben a hallgatók jelenlegi évfolyamszámából indulunk ki, akkor a két intézményben évfolyamonként 170 (70 nappali és 100 levelező) hallgató tanulna az alsótagozatos tanítóképző programokban. A természetes utánpótlás biztosítása érdekében elég, ha évenként 30-50 alsótagozatos tanító végez. Másik emlitésre méltó képzési terület a magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés. Az oktatási minisztérium által 1998-ban készített felmérés szerint 581 tanár tanított magyar nyelvet és irodalmat Szlovákiában. Jelenleg Pozsonyban 58, Komáromban 289 (161 nappali, 128 extern), Nyitrán 193 (172 nappali, 21 extern), tehát összesen 540 (333 nappali, 149 extern) hallgató készül a magyar nyelv és irodalom szakos tanári pályára. Az első évfolyamban 2005-ben Komáromban 190 (103+87), Nyitrán 94 (80+14), összesen 294 magyar szakos hallgató tanult. Ezek szerint a 2008/2009-es tanévben Szlovákiában a magyar nyelv és irodalom szakok tanárképzés hallgatóinak száma elérheti az ezret. Az említett felmérés szerint a szlovákiai magyar tannyelvű alap- és középiskolákban 1998-ban 3221 pedagógus tanított. Szlovákiában a 2005/2006-os tanévben a magyar nyelvű pedagógusképzés hallgatóinak száma 1676 (983 nappali és 693 extern). E tanévben az első évfolymban 961 (434 nappali és 327 extern) hallgató folytat tanulmányokat pedagógusképző tanulmányi programokban. Ezek alapján a 2008/2009-es tanévre a szlovákiai magyar pedagógusképzésben a hallgatók száma elérheti a háromezret. A természetes pedagógus-utánpótlás biztosítására hosszútávon elég, ha évenként 130-150 pedagógus végez. A 2011-re esedékes népszámlálásig ezáltal ugyan gyarapodni fog a legmagasabb felsőfokú végzettségű magyar nemzetiségűek száma és aránya, azonban az ilyen fejlődési tendencia mellett a pedagógus diplomával rendelkezők többsége nem tud majd elhelyezkedni a magyar tannyelvű iskolákban. Nem csak a szlovákiai magyar felsőoktatásban, hanem a teljes szlovákiai felsőoktatásban is azt gondolnánk, hogy a munkaerőpiaci törvények uralkodnak. Sajnos, ez nem teljesen így van. A felsőoktatási intézmények a sok hiányossággal rendelkező normatív támogatási rendszer keretei között szabadon növelik a hallgatók számát azokon a tanulmányi szakokon, amelyek iránt megnőtt az érdeklődés függetlenül attól, el tudnak-e helyezkedni majd a szakmájukban. Szlovákiában nagyon kevés a diplomás munkanélküli, de elég nagy részük nem a szakmájuknak megfelelő munkát kényszerül elfogadni. Az ilyen magán a kaotikus jegyeket viselő köz- és felsőoktatásban a speciális szakképzéstől függetlenül, főleg az idegen nyelv és informatika oktatásával a végzős hallgatók olyan kompetenciákhoz jutottak, amelyekkel jól el lehetett helyezkedni, sokszor felsőfokú diplomát nem igénylő munkahelyeken is. Azonban ez a piac is telítődik és egyre több a friss diplomások között a munkanélküli. így a 2005-ben végzett diplomások több mint 12%-a szeptemberben munkanélküli volt. 2005 novemberében az összes munkanélküliek több mint 7%-a volt diplomás szakember. A magyar nyelvű felsőoktatás szervezésénél, struktúrájának kialakításánál, a tanulmányi programok indításánál nem elhanyagolható szempont kell, hogy legyen az, hogy ne csak a képzettségi szint emelését, hanem a diplomás munkanélküliek számának csökkenését is elősegítse úgy, hogy lehetőségük legyen az elsődiplomásoknak szakmájukban elhelyezkedni. 3.6.4.3. Befejezés A szlovákiai magyar nemzeti kisebbség műveltségi, iskolai képzettségi szintjének emelése az országos szintre (lásd a 39. táblázatot) valószínűleg nagyon hosszú időre ki fog nyúlni. A rendszerváltást követő 15 évben, amelyből 8 éven át a magyarság politikai képviselete kormánytényező volt, a műveltségi szint terén