László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

A. Szabó László: A szlovákiai nemzetiségi oktatás jelenlegi helyzete

A szlovákiai oktatási rendszer szerkezete

13

A roma nyelvet egyelőre csak segítő nyelvként használják egyes iskolákban, mivel a roma kisebbség képviselői mindezidáig még nem igényelték az önálló, roma tanítási nyelvű intézmény hálózatba iktatását.

Lényeges megemlíteni, hogy Szlovákiában nem létezik önálló kisebbségi oktatási rendszer, minden egyes intézmény - értelemszerűen a magyar nyelven oktató iskola is - az országos hálózat része, és ily módon ugyanazon jogi és ágazati előírások alapján működik, mint a szlovák tanítási nyelvű iskolák és óvodák.

Ha szeretnénk megvilágítani ennek a rendszernek a részleteit, illetve megérteni a különbséget a többségi nemzet és a nemzeti kisebbségek intézményei között, melyek túlnyomó része magyar, mindenekelőtt meg kell ismerkednünk az oktatási rendszer szerkezetének leírásával.

3. A SZLOVÁKIAI OKTATÁSI RENDSZER SZERKEZETE

Ajogi és egyéb oktatásügyi normák értelmében a jelenlegi köz- és felsőoktatási rendszer a következőképpen fest:

a) az 1984-ből származó közoktatási törvényi alapján:

1. alapiskolák;

2. középiskolák:

2.1. gimnáziumok (min. 4, max. 8 osztállyal),

2.2. szakközépiskolák és konzervatóriumok,

2.3. szakmunkásképzők a gyakorlóközpontok,

3. tanonciskolák azon tanulók számára, akik az iskolakötelesség közvetlen letelte előtt még nem fejezték be az alapiskolát;

4. speciális iskolák: alap-, közép-, gyakorlóiskola és speciális szakiskola;

5. művészeti alapiskola;

b) az 1993-as, majd később módosított, az egyéb oktatási és nevelési intézményekről szóló törvény6 7 8 alapján:

6. oktatási intézmények:

6.1. oktató-nevelő intézmények,

6.2. speciális nevelő intézetek,

6.3. tanácsadó intézmények,

6.4. nyelviskolák,

6.5. iskolai szolgáltató intézmények:- iskolai étkeztetést, illetve gyakorlóoktatást biztosító intézmények,- iskolákat kiszolgáló háttérintézmények;

c) a felsőoktatási törvény alapján11:

7. felsőoktatási intézmények - egyetemek (3 szintű képzés);

d) a továbbképzésről szóló törvény alapján9:

8. továbbképzéseket biztosító intézmények - a továbbképzés eltérő fajtáit és formáit (szakképzés, kiegészítő képzés, átképzés stb.) különböző oktatásra szakosodott intézetek, illetve középiskolák és egyetemek akkreditált programjai biztosítják;

Jelen tanulmányban ezek közül az iskolák és háttérintézmények közül csak azokra térünk ki részletesebben, amelyek magyar nyelven (is) folytatják tevékenységüket.

3.1. Alapiskola

Az alapfokú oktatás tanintézete, mely az Alkotmány által meghatározott kötelező oktatásban való részvétel első periódusa. Legfontosabb feladata és célja a családi és az óvodai nevelés eredményeire építve a tantárgyi alapismeretek átadása, az alapműveltség megalapozása, a tanulás folyamatának elsajátíttatása és megkedvelte-6 Zákon č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl. (školský zákon)

7 Zákon č. 279/1993 Z. z. o školských zariadeniach

8 Zákon č. 131/2002 Z. z. o vysokých školách

9 Zákon č. 386/1997 Z. z. o ďalšom vzdelávaní