László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar felsőoktatás 125 A statisztikai adatok alapján 1999-ig, 2000- ig az említett szakágazatokon tanuló magyar nemzetiségű hallgatók száma és százalékos aránya - némi kilengésektől eltekintve - viszonylag egyenletesen közeledett az országos arányokhoz (lásd a 36. táblázatot). Ezt kiegyensúlyozott tendenciaként könyvelhetjük el (lásd a 35. és 36. táblázatot). 1999 és 2004 között azonban ez a tendencia megbomlani látszik. A műszaki szakoknál ugyanis sgy nagyon meredek csökkenésre figyelhetünk fel: magyar hallgatók száma 1312-ről 1124-re esett vissza, azaz közel 14,5%-kal csökkent, amikor országos szinten a hallgatók száma 12%-kal emelkedett. Ha ezeket a számadatokat kiegészítjük a közgazdasági szakok hallgatóinak számadataival, ahol országos szinten a hallgatók száma csak 2000 és 2004 között 12,43%-kal emelkedett, azt látjuk, hogy a magyar hallgatók száma 43,08%-kal nőtt ugyanabban az időben. 1999 óta különösen nagyot fejlődött a magyar nemzetiség felsőfokú képzése a többi, ún. egyetemi szakágazaton, hiszen a 60,12%-os gyarapodás lényegesen meghaladja az országos növekedés 37,55%-át. Vizsgáljuk meg a szlovákiai, illetve magyar nemzetiségű felsőoktatási hallgatók szakágazatok szerinti belső elrendezését, arányait (lásd a 36. táblázatot)! A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a magyar hallgatók szakágazatok szerinti megoszlása mindvégig eltér az országos megoszlástól. A magyar nemzetiségű hallgatók körében az egyetemi szakok hallgatói mindig nagyobb arányban vannak, mint Szlovákia összes hallgatói között. A nagy diákszámú egyetemi és műszaki irányzatoknál 1990 és 1999 között egymáshoz közeledő volt a fejlődési tendencia. Az egyetemi szakoknál az 1990-es 11,36%os eltérés 1999-re 2%-ra csökkent, de úgy, hogy mindvégig a magyar nemzetiségű hallgatóknál volt magasabb a részesedése. A várt teljes kiegyenlítés azonban nem következett be, mert az egyetemi szakokra járó magyar nemzetiségű hallgatók száma ettől kezdve ellentétes irányú gyors emelkedést produkálva 2004-re már az összes magyar nemzetiségű hallgatók 56,05%-át tette ki, 10,45%-kal meghaladva a 45,60%-os országos részesedési arányt. Ennek a hirtelen fejlődési irányváltásnak az okait a részletekben találjuk meg. Az egyetemi irányzatú szakok magyar hallgatói számának hirtelen növekedéséhez mindenekelőtt a nyitrai Konstantin Egyetemen és a komáromi Selye János Egyetemen a pedagógusképzésben levő hallgatók számának hirtelen megnövekedése idézte elő. Ez is bizonyítja, hogy a szlovákiai magyarság részéről 1999 óta nagyobb az igény a magasabb iskolázottság, műveltség elérésére. Az viszont, hogy ez az igény a humán tudományok irányában mutatkozik meg, nem kis mértékben a magyar nyelvű felsőoktatás nagyobb lehetőségében, kínálatában, de az alap- és középiskolákban folyó oktatásra is vezethető vissza. Talán nem elhamarkodott ezt a reáltantárgyak oktatásának színvonalában és formáiban is keresni. Hasznos volna mélyebb tudásfelméréssel, szociológiai kutatással felderíteni a vázolt fejlődési tendenciák igazi okait. Az elmondottaktól eltérő fejlődési tendenciákat fedezhetünk fel a műszaki irányzatok hallgatói számának változásai alapján. A műszaki irányzatok hallgatóinak a száma országos szinten - két kisebb kilengéstől eltekintve - 1990-től 2004-ig ugyan nem egyenletesen, de nőtt. Ez a hallgatói létszámnövekedés az összes hallgatók számának nagyarányú, 103,20%-os növekedésével szemben lényegesen alacsonyabb, csupán 33,37%-os volt (lásd a 33. táblázatot). Országos szinten a műszaki irányzatok hallgatói az összes hallgatók 42,15%-át tették ki 1990-ben, amely nem egyforma ütemben, de 2001-re folyamatosan 28,95%-ra csökkent. A 2004-es statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy ez a csökkenés tovább folytatódik. A statisztikai adatok azt is mutatják, hogy az egyetemi, de a közgazdasági szakok terén is telítődik a piac, és a társadalom kezdi tudatosítani a váltás szükségességét. Az egyetemek az elmúlt évtizedben inkább az érdeklődés szerint formálták kínálataikat, nem pedig a társadalmi, gazdasági, piaci igények szerint. A magyar nemzetiségű hallgatók esetében ennél jóval eltérőbben alakultak a belső ará
