László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében

126 László Béla nyok. A műszaki irányzatokon tanuló magyar hallgatók az összes magyar nemzetiségű hall­gatók 32,43%-át alkották 1990-ben, s ez 9,75%-kal alacsonyabb volt az országos arány­nál, és az országos csökkenést nem követve 1998-ig 35,19%-ra emelkedett, vagyis 4,39%­­kal már az országos arányszám fölé emelke­dett. Ennek okaira már az előzőekben kitér­tünk. Az ezt követő öt évben aztán újból mere­deken lefelé ívelt a magyar műszaki hallgatók részesedése, és 2004-ben már csak 23,28%-át alkották, és újból az országos arányok alá kerül 4,38%-kal. Feltételezhető, hogy a műszaki irányzatoktól a komáromi egyetem vonja el a legtöbb hallgatót. Mindvégig látható (lásd a 36. táblázatot), hogy a műszaki, közgazdasági, mezőgazdasági szakok magyar hallgatói kisebb arányban járul­nak hozzá az összes magyar hallgatók számá­hoz, mint az az országos adatokhoz mérten kí­vánatos lenne. 3.4.3. A hallgatók megoszlása városok, egye­temek, karok között A magyar nemzetiség felsőfokú művelődésé­nek ösztönzése, segítése, támogatása szem­pontjából azt is meg kell vizsgálni, hogy mely egyetemeken, mely karokon tanul a legtöbb magyar hallgató, hiszen ezzel a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztésének lehetőségei, feltét­elei is felszínre kerülhetnek. A magyarok által lakott területekhez közeli városok (Pozsony, Nyitra, Kassa) egyetemein tanult 2004-ben a magyar fiatalok közel 90%-a (lásd a 37. táblázatot). E három városban gya­korlatilag valamennyi tanulmányi szakot lehet tanulni. Az elmúlt 15 évben azonban voltak olyan változási tendenciák, amelyekkel a ma­gyar nemzetiség szempontjából érdemes fog­lalkozni. 1990 óta magasan a legnagyobb diák­­szám-növekedés Nyitrán volt, ahol a hallgatók száma 662-ről 2004-ben 1518-ra, tehát 856-tal, azaz 129,31 %-kal nőtt. Nyitrától lényegesen le­maradva következik Pozsony 372 hallgatóval (26,07%-os növekedéssel), Kassa, ahol a hall­gatók száma 437-tel, vagyis 107,90%-al nőtt a jelzett időben. E városok közé belépett egyete­mi városként Komárom, ahol 386 nappali hall­gató tanult 2004-ben. Ismeretes, hogy a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának ma­gyar nyelv és irodalom szakos képzésén kívül Szlovákiában csak a nyitrai Konstantin Egyete­men (UKF) folyt 2004-ig magyar nyelvű felső­fokú képzés. Ez teszi a nyitrai felsőoktatást vonzóvá a magyar nemzetiségű fiatalok számá­ra. A magyar nyelvű oktatás külső hatalmi esz­közökkel való befolyásolásától, korlátozásától függően változik a nyitrai magyar hallgatók száma is. Ezzel magyarázható a hallgatói lét­számnövekedés a Konstantin Egyetemen 1995- ig. Az ezt követő hároméves időszakban a Pe­dagógiai és a Bölcsészettudományi Karon meg­szüntették a magyar nyelvű tanárképzést a ma­gyar iskolák részére, a hallgatók számának nö­vekedése megállt, sőt csökkent is, holott ebben az időszakban szinte minden egyetemen, egye­temi városban fokozatosan nőtt a magyar hall­gatók száma. Az 1999-es rektorváltást követő időszakban a lényegesen megváltozott egyete­mi politika újból gyors, jelentős magyar hallga­tói számnövekedést eredményezett a Konstan­tin Egyetemen, s ezzel Nyitrán is. Ez tehát az­zal magyarázható, hogy az egyetemen meg­szűntek a magyar tanító- és tanárképzést korlá­tozó intézkedések és körülmények. A magyar alap- és középiskolák részére gyakorlatilag va­lamennyi tantárgy oktatására meghirdeti az egyetem a felvételit. Ezenkívül a Konstantin Egyetemen lényegesen kibővültek a nem taná­ri szakok választásának lehetőségei is. Azt, hogy a nyitrai, illetve nyitrai magyar nyelvű felsőoktatás szakmai, tudományos bázisát a szlovákiai magyarság hogyan tudja kihasználni saját felsőfokú képzésének fejlesztésére, most már - és 2004. május 1-jétől még inkább - csak tőle függ. A magyar nemzetiségű hallgatók számát és részükre a tanulmányi programok választási le­hetőségét tekintetve Szlovákiában a legdinami­kusabban fejlődő egyetem a Nyitrai Konstantin Egyetem. Pozsony az egyetemi oktatás, a tudo­mányos, kutatói kondíció tekintetében főváros jellegéből adódóan is magasan felülmúlja a többi várost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom