László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar felsőoktatás 121 A szlovákiai magyarság az elmúlt közel másfél évtizedben nem mozgósította 50% körüli tartalékait, és a felsőfokú képzés terén nem indította el az országos szinthez való közeledésének folyamatait, elmulasztotta kihasználni a kínálkozó felzárkózási lehetőségeket. Az, hogy a felsőoktatási hallgatóknak csak mintegy 4,5%-a magyar nemzetiségű, a helyzetelemzés egyik gyakran használt eszköze, amely nem teljesen fedi a valós állapotokat. Különösen így van ez, ha ezt a magyar lakosság százalékos arányaival hasonlítják össze (1991- ben 10,76%, 2001-ben 9,68%). A magyar nemzetiségű felsőoktatási hallgatók számában mutatkozó hiány 1990 és 2004 között 982-vel, azaz 35,41%-kal nőtt, de az említett korcsoport aránycsökkenése miatt végül is a hiány százalékban kifejezve az 1990-es 51,82%ról 2004-re 43,75%-ra javult. Ez a javulás azonban nem volt folyamatos, hanem valójában csak az 1998 és 2004 közti időszak alatt következett be. De vajon miért nem volt hallgatói hiánycsökkenés már a korábbi nyolc évben és miért éppen most indult be ez a folyamat? Az utóbbi kérdésre keresve a választ: valószínűleg a szlovákiai magyarság ráébredt, hogy az elszegényedésből, a magasabb munkanélküliségből, a rossz szociális, gazdasági helyzetből kivezető út a magasabb műveltségen keresztül történhet. Elmondhatjuk tehát, hogy a szlovákiai magyar nemzetiség felsőfokú képzésében egy pozitív folyamat indult be 1998-2004 között, amely a hiány nemcsak százalékos, hanem számbeli csökkenésében is megnyilvánul (3972-ről 3755-re). Ennek egy másik statisztikai bizonyítéka az is, hogy a korcsoport százalékos aránya és a magyar nemzetiségű hallgatók százalékban kifejezett aránya közti különbség 1990-ben 5,27%-ot tett ki (10,16-4,89), 1998-ban 4,63%-ot és 2004-ben már csak 3,51%-ot (lásd a 32. táblázatot). A most ecsetelt pozitív változás ütemének felgyorsítása, külső ösztönzése, támogatása lehetne a magyar nemzetiség egyik legfontosabb feladata, hiszen e változás forrását maga a lakosság nyitotta meg. Az említett hallgatói létszámban megmutatkozott hiány csökkenése azért is figyelemre méltó és ösztönző, mert az a szlovákiai, mindenekelőtt szlovák nyelvű felsőoktatásban következett be annak ellenére, hogy éppen erre az időszakra esik a magyarországi intézmények által Szlovákia területén működtetett magyar nyelvű nappali felsőoktatás intenzív bővítése. 3.4.2. A hallgatók szakágazatok szerinti megoszlása Az alábbiakban a magyar nemzetiség felsőfokú művelődésének némely részleteire is szeretnénk rámutatni. Elsőként a Szlovákiában megszokott öt szakágazat - egyetemi, műszaki, közgazdasági, mezőgazdasági, művészeti - mentén lezajló változások elemzésével kezdjük. A hallgatók számának növekedése Szlovákiában 1990 és 2004 között a szakágazatok szerint különböző. Legkisebb (33,37%-os) arányú növekedés a műszaki mérnökképzésben, a legnagyobb (248,89%-os) növekedés pedig a közgazdasági szakok hallgatóinál tapasztalható (lásd a 33. táblázatot). Meglepő viszont az, hogy az agrár jellegű területeken nagyobb számban élő magyar fiatalok közül 15,89%-kal kevesebben tanulnak az agrár szakokon, mint 1990-ben. Erre nagyon nehéz logikus magyarázatot találni. A magyar nemzetiség a legnagyobb, 282,29%-os diákszám-növekedést szintén a közgazdasági szakirányzatoknál érte el. Ez a növekedés meghaladja a szlovákiai növekedést, amely a komáromi közgazdászképzés beindulásával magyarázható. A műszaki irányzatoknál a szlovákiai gyarapodás 33,37%-os, a magyar nemzetiségüeké viszont 34,45%-os volt. Ez azért is meglepő, mert olyan műszaki szakokról van szó, amelyek az ipari termeléshez kapcsolódnak, és köztudott, hogy a magyarok által lakott területeken kevesebb az ipari üzemek száma. Ez egyedül azzal magyarázható, hogy a felsőoktatási intézmények műszaki irányzatain a többi ágazatokhoz képest lényegesen kisebb a hallgatószám-emelkedés, így a műszaki mérnökképzésbe könnyebb a bejutás. A magyar érettségiző fiatalok valószínűleg ezt a lehetőséget használhatták ki tanulmányaik folytatására.
