László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
122 László Béla 33. táblázat. A felsőoktatási hallgatók számának változásai szakágazatok szerint100 Szakágazat Hallgatók Szlovákiában Ebből magyar nemzetiségűek száma növekedés száma növekedés 1990 2004 számban%-ban 1990 2004 számban%-ban Egyetemi 19 776 48805 29029 146.79 1 264 2706 1442 114.08 Műszaki 22 200 29608 7408 33,37 836 1124 288 34,45 Közgazdasági 5 741 20030 14289 248.89 192 734 542 282,29 Mezőgazdasági 4 357 6660 2303 52,86 258 217-41 -15.89 Művészeti 599 1919 1320 220,37 31 47 16 51,61 Szlovákia 52 669 107022 54353 103.20 2 578 4828 2250 87,28 A szlovákiai felsőoktatásnak a rendszerváltást követő 15 évben elért dinamikus fejlődését a magyar nemzetiségűek felsőfokú képzése csak lemaradva tudta követni. Az alábbiakban szakágazatokra lebontva elemezzük a magyar nemzetiségűek felsőfokú művelődésében meglevő diákszám-hiányokat. A statisztikai adatok szerint még mindig tetemes a hiány, a lemaradás, hiszen 2004-ben az öt szakágazat hiánya 30,86% (egyetemi szakok) és 69,48% (művészetek) között mozgott (lásd a 34. táblázatot). A már korábban országos szinten jelzett hiánycsökkenés 1990-től 2002-ig az egyes szakágazatok esetében százalékban is kimutatható, kivételt csak a mezőgazdasági és művészeti szakok képezik, ahol a hiány nőtt. Ez utóbbi szakokat csak két egyetemen, a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetemen és a zólyomi Műszaki Egyetemen, illetve a három művészeti főiskolán lehet tanulni. A szlovákiai magyarság felsőoktatásának egyik legégetőbb, legfájóbb pontja éppen az agrárszakemberek hiánya és 1990-től az ilyen mérnökképzés stagnálása annak ellenére, hogy 2000-ig 47,67%-os növekedést mutatott az agrárszakokon a magyar hallgatók száma. Ez a növekedés ugyanis gyakorlatilag csak 1999-ben és 2000-ben valósult meg. 2000 után három év alatt a hallgatók száma újból az 1990-es év szintjére esett vissza (lásd a 35. táblázatot). A magyarok által lakott területek adottságai, kihasználhatósága miatt azonban e területeken a mezőgazdaságban és az azt kiegészítő feldolgozó ágazatokban dolgozó szakemberek aránya sokkal magasabb, mint Szlovákia más területein. A magyarság többsége a mezőgazdaságból él. Ezért a magyarság gazdagodását, életszínvonalának, szociális helyzetének javulását lényegesen elősegíthetné, ha sokkal magasabb lenne az agrárszakemberek aránya. 34. táblázat. A magyar nemzetiségű felsőoktatási hallgatók számának és százalékos arányainak alakulása 1990-ben és 2004-ben101 Szakágazat Magyar nemzetiségű egyetemi, főiskolai hallgatók százalékos arányakellene lenni hiány hiány %-ban 19902004 1990 2004 1990 2004 1990 2004 Egyetemi 6.38 5.54 2 009 3914 748 1208 37.23 30.86 Műszaki 3,77 3.80 2 256 2375 1 420 1251 62.94 52,67 Közgazdasági 3,34 3,66 583 1606 391 872 67.07 54,30 Mezőgazdasági 5,92 3.26 443 534 185 317 41,76 59,36 Művészeti 5.18 2.45 60 154 29 107 48.33 69.48 Szlovákia 4.89 4.51 5 351 8583 2 773 3755 51.82 43,75 Korcsoport 10,16 8.02 100. Uo. 101. Uo.
