László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
116 László Béla A magyar nemzetiség szempontjából a szakmunkásképzésnek még mindig a legfájóbb pontja a szlovák nyelven tanuló diákok igen magas száma annak ellenére, hogy 1990-hez képest 2005-re az ilyen diákok százalékos aránya 63,54%-ról 42,89%-ra csökkent. E csökkenés viszonylag egyenletes volta további csökkenésre utal. Ez is felveti a magyar nyelvű oktatás bővítésének lehetőségét. Az anyanyelvű oktatás igénye a magyar nyelvű szakmunkásképzés rendszerének kialakítása idején az ötvenes-hatvanas években nem jelent meg olyan határozottan, mint a gimnáziumi, illetve szakközépiskolai képzésben. Ennek következményei a mai napig megmutatkoznak. Az anyanyelvű oktatás problémái közé tartozik még az is, hogy áttekinthetőbbé kellene tenni az ún. magyar tannyelvű osztályokban az egyes tantárgyak oktatási nyelvét. A szlovákiai magyar nemzeti közösség képviseleteinek figyelemmel kellene követni a szakmunkásképzésben folyó szerkezetváltozást, modernizációt, hogy közben a szlovák tannyelvű iskolákban kisebbségben működő ún. magyar osztályok el ne sorvadjanak. Az általános statisztikai adatok tükrében a magyar nemzetiségűek szakmunkásképzése nem mutat fel nagy lemaradást az országos adatokhoz képest. Az ilyen iskolába való bejutás, az iskolák elérhetősége, a lakosság számához viszonyított sűrűsége az országos összehasonlításban (az általános statisztikák alapján) kielégítőnek mondható. Akkor mégis mi az oka annak, hogy a magyar nemzetiségű szakmunkástanulók közel 43%-a még 2005-ben is szlovák tannyelvű iskolát választott? Egyik valószínűsíthető ok a szakok választásának lehetősége. Dunaszerdahelyen, Komáromon és környékén kívül szinte a teljes magyarok által lakott területen nagyon szűk a magyarul oktatott szakok kínálata, ezért a távolabbi iskolák helyett inkább szlovák tannyelvű iskolát választanak a magyar szülők. Példaként tekintsük át az Érsekújvári járás állami szakmunkásképzőit! E járásban 8 szakmunkásképző működött: 4 Érsekújvárott, 2 Nagysurányban, 1 Udvardon és 1 Párkányban. A 8 iskolában 2001-ben öszszesen 97 szakon folyt szakmunkásképzés, azonban csak 3 iskolában (Érsekújvár, Udvard, Párkány) volt magyar nyelvű oktatás összesen 18 szakon. Udvardon az 5 különböző szak közül 4 szakon magyar nyelven, 3 szakon szlovák nyelven folyik az oktatás. Az érsekújvári építészeti szakközépiskolában 17 különböző szakon lehet tanulni, ebből 15 szakon szlovák nyelven és csak 8 szakon magyar nyelven. Végül Párkányban 14 különböző szakon folyik a képzés, ebből 11 szakon szlovák nyelvű és csak 6 szakon magyar nyelvű az oktatás. Hasonló a helyzet a többi magyarok által lakott járásban is. Látszólag kedvező folyamatok is végbementek a szlovákiai magyar szakmunkásképzésben. 2002-ben már 6 magyar tannyelvű magán-szakmunkásképző iskola működött és csak 5 állami. A 22 magyar nyelven is oktató (vegyes) iskola közül 21 állami iskola. A diákok számát illetően 1990 és 1995 között a magyar nyelvű szakmunkásképzésben is (a szakközépiskolákhoz hasonlóan) az országos tendenciákkal ellentétben szembetűnő gyarapodásról számolnak be a statisztikák. Ezt követően 2002-ig viszont az állami csökkenési ütemet lényegesen meghaladó diákszám-csökkenés, tehát intenzív visszafejlődés ment végbe a magyar nyelvű szakmunkásképzésben. Ezt követően 2005-ig viszont az állami fejlődési ütemet meghaladó diákszám-növekedés tapasztalható. Biztató jelenség továbbá az öszszevont iskolák diákszámának emelkedése. Az elkövetkező években a helyzetelemzések mindezek tekintetében nagyon izgalmas várakozásokat jeleznek. Tartogat-e még számunkra ellentmondásos, az országossal ellentétes változási tendenciákat a magyar nyelvű, illetve a magyar nemzetiségűek középiskolai művelődése, vagy talán végre stabilizálódik, és az országos statisztikai mutatókhoz hasonló változásokat, fejlődést fogja követni? 3. A SZLOVÁKIAI MAGYAR FELSŐOKTATÁS 3.1. Bevezetés A csehszlovák, illetve a szlovák felsőoktatási rendszer a kezdettől fogva nem sorolható be sem a duális, sem a lineáris modellek közé. Egy
