Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

A kulturális intézményrendszer

A szlovákiai magyar kulturális intézmények 239 rum Kisebbségkutató Intézet is. Ezek az intéz­mények a forrásaikat tekintve is elkülönülnek a többitől. Míg a hagyományosnak mondható in­tézmények elsősorban magyarországi források­ra alapozzák működésüket, ezek a szervezetek legfőbb bevételi forrása amerikai és a nyugat­európai alapítványoktól származott. Pár éve egyre fontosabb szerepkörre tesz­nek szert, hiszen az uniós csatlakozás, a kistér­ségi fejlesztési programok, a regionális és a szektorok közötti együttműködési követelmé­nyek felrúgják a hagyományos kisebbségi in­tézményrendszer (önmaga alkotta) korlátáit, és helyette más értékrend érvényesül. Éppen ez az értékrend adott és ad teret a szlovákiai magyar civil szervezetek kooperációra és új erőforrá­sok bevonására alkalmas törekvéseinek (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Fundament Polgári Társulás, Gömöri Ifjúsági Társaság, Selye Já­nos Kollégium, Katedra Alapítvány, Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja, Fórum Informá­ciós Központ, Fórum Régiófejlesztési Köz­pont, kistérségi és regionális társulások stb.). 1.7.3.4. Képző szervezetek Viszonylag későn alakultak ki azok a szerveze­tek, illetve tevékenységek, amelyek az intéz­ményrendszer megerősítését, fejlesztését szol­gáló programokkal álltak elő. A képző szerve­zetek elsősorban szakmai továbbképzéseket, „tréningeket”, illetve olyan konferenciákat, munkatalálkozókat szerveztek, amelyekből el­sősorban a szervezetek profitáltak. A szlovákiai civil szektoron belül ilyen jelle­gű képzésekre már a kilencvenes évek kezdeté­től sor került. Sajnos, ezeken a szlovákiai ma­gyar szervezetek főleg anyagi és nyelvi okoknál fogva nem vettek részt. Fontos szerepet játszott a távolság is, hiszen ezek a képzések általában nem a magyarlakta területeken zajlottak. A szak­mai továbbképzés területén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (folyamatos szakmai továbbképzések a pedagógusok számára), a Cse­­madok (közművelődési képzés a kilencvenes évek első felében), a Selye János Kollégium (doktoranduszképzés, tutori továbbképzési rend­szer), a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság (az amatőr néprajzgyűjtők felkészítése), a Szlo­vákiai Magyar Folklórszövetség (néptánc­képzés), a Márai Sándor Alapítvány (kommuni­kációs és konfliktusmegelőző képzések) stb. ért el jelentős eredményeket, míg a civil szerveze­tek hatékony működtetése terén a Fórum Infor­mációs Központ végzett pótolhatatlan munkát. 1.7.3.5. EU-orientált szervezetek Azok az újonnan létrejött, elsősorban kistérsé­gi, a határon átnyúló együttműködést elősegítő regionális és eurorégiós társulások, amelyek már az európai uniós csatlakozásunk utáni idő­szak követelményeit tartják szem előtt. Egé­szen új forma ez a szlovákiai magyar intéz­ményrendszeren belül. Az etnicitás azonban ezen belül is érvényesül, hiszen a szlovák-ma­gyar határ nagyon komoly együttműködésre ad lehetőséget, és ezt a szlovákiai magyar szerve­zetek ki is használják, megfelelő partnerekre találva a magyarországi oldalon. Ugyanakkor komoly elmozdulás is tapasz­talható az etnicitás szempontjából. Ezek a kap­csolatok már a közigazgatás szintjén jönnek lét­re (települési önkormányzatok, megyék/kerüle­­tek), amelyek nem pusztán nyelvi/kulturális ala­pot kövemek, hanem egyre inkább előtérbe ke­rülnek a gazdasági, szociális és egyéb kérdések. 1.7.4. Kiadók, folyóiratok és lapok Nem igazán tekinthetők a civil szféra alkotó­elemének, hiszen jogi formájukat tekintve (ál­talában kft.-k) teljesen üzleti alapon jöttek létre és működnek. Ugyanakkor szerepüket tekintve a kisebbségi intézményrendszer szerves részét alkotják. A szűkös piacra való tekintettel általá­ban támogatásra szorulnak, és így mind a hazai, mind pedig a külföldi támogatások egyik jelen­tős célcsoportját alkotják. A kiadók fontos kulturális küldetést is ellát­nak, hiszen közvetítik a kulturális termékeket a kisebbségi közösség, a nyelvi közösség és a szakmai nyilvánosság felé. Az elmúlt tizenöt év legfőbb kihívása az volt, hogy a kommunizmusban létrejött „nagy múlttal rendelkező”, illetve a rendszerváltás

Next

/
Oldalképek
Tartalom