Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
A szlovákiai magyar kulturális intézmények 239 rum Kisebbségkutató Intézet is. Ezek az intézmények a forrásaikat tekintve is elkülönülnek a többitől. Míg a hagyományosnak mondható intézmények elsősorban magyarországi forrásokra alapozzák működésüket, ezek a szervezetek legfőbb bevételi forrása amerikai és a nyugateurópai alapítványoktól származott. Pár éve egyre fontosabb szerepkörre tesznek szert, hiszen az uniós csatlakozás, a kistérségi fejlesztési programok, a regionális és a szektorok közötti együttműködési követelmények felrúgják a hagyományos kisebbségi intézményrendszer (önmaga alkotta) korlátáit, és helyette más értékrend érvényesül. Éppen ez az értékrend adott és ad teret a szlovákiai magyar civil szervezetek kooperációra és új erőforrások bevonására alkalmas törekvéseinek (Fórum Kisebbségkutató Intézet, Fundament Polgári Társulás, Gömöri Ifjúsági Társaság, Selye János Kollégium, Katedra Alapítvány, Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja, Fórum Információs Központ, Fórum Régiófejlesztési Központ, kistérségi és regionális társulások stb.). 1.7.3.4. Képző szervezetek Viszonylag későn alakultak ki azok a szervezetek, illetve tevékenységek, amelyek az intézményrendszer megerősítését, fejlesztését szolgáló programokkal álltak elő. A képző szervezetek elsősorban szakmai továbbképzéseket, „tréningeket”, illetve olyan konferenciákat, munkatalálkozókat szerveztek, amelyekből elsősorban a szervezetek profitáltak. A szlovákiai civil szektoron belül ilyen jellegű képzésekre már a kilencvenes évek kezdetétől sor került. Sajnos, ezeken a szlovákiai magyar szervezetek főleg anyagi és nyelvi okoknál fogva nem vettek részt. Fontos szerepet játszott a távolság is, hiszen ezek a képzések általában nem a magyarlakta területeken zajlottak. A szakmai továbbképzés területén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (folyamatos szakmai továbbképzések a pedagógusok számára), a Csemadok (közművelődési képzés a kilencvenes évek első felében), a Selye János Kollégium (doktoranduszképzés, tutori továbbképzési rendszer), a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság (az amatőr néprajzgyűjtők felkészítése), a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség (néptáncképzés), a Márai Sándor Alapítvány (kommunikációs és konfliktusmegelőző képzések) stb. ért el jelentős eredményeket, míg a civil szervezetek hatékony működtetése terén a Fórum Információs Központ végzett pótolhatatlan munkát. 1.7.3.5. EU-orientált szervezetek Azok az újonnan létrejött, elsősorban kistérségi, a határon átnyúló együttműködést elősegítő regionális és eurorégiós társulások, amelyek már az európai uniós csatlakozásunk utáni időszak követelményeit tartják szem előtt. Egészen új forma ez a szlovákiai magyar intézményrendszeren belül. Az etnicitás azonban ezen belül is érvényesül, hiszen a szlovák-magyar határ nagyon komoly együttműködésre ad lehetőséget, és ezt a szlovákiai magyar szervezetek ki is használják, megfelelő partnerekre találva a magyarországi oldalon. Ugyanakkor komoly elmozdulás is tapasztalható az etnicitás szempontjából. Ezek a kapcsolatok már a közigazgatás szintjén jönnek létre (települési önkormányzatok, megyék/kerületek), amelyek nem pusztán nyelvi/kulturális alapot kövemek, hanem egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdasági, szociális és egyéb kérdések. 1.7.4. Kiadók, folyóiratok és lapok Nem igazán tekinthetők a civil szféra alkotóelemének, hiszen jogi formájukat tekintve (általában kft.-k) teljesen üzleti alapon jöttek létre és működnek. Ugyanakkor szerepüket tekintve a kisebbségi intézményrendszer szerves részét alkotják. A szűkös piacra való tekintettel általában támogatásra szorulnak, és így mind a hazai, mind pedig a külföldi támogatások egyik jelentős célcsoportját alkotják. A kiadók fontos kulturális küldetést is ellátnak, hiszen közvetítik a kulturális termékeket a kisebbségi közösség, a nyelvi közösség és a szakmai nyilvánosság felé. Az elmúlt tizenöt év legfőbb kihívása az volt, hogy a kommunizmusban létrejött „nagy múlttal rendelkező”, illetve a rendszerváltás