Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
240 Tóth Károly éveiben újonnan alapított kiadók milyen ideológiát, üzenetet, profilt tudtak kialakítani, kulturális és etikai értékeket közvetíteni, és - a nem igazán nagy piacon - mennyire voltak képesek egymást kiegészítve megmaradni. 1.7.5. Állami és önkormányzati intézmények Meglehetősen idegen testnek tekintette a szlovákiai magyar intézményrendszer az ún. állami és ma már önkormányzati intézményeket (múzeumok, könyvtárak, regionális levéltárak kulturális és népművelési központok stb.). A magyar intézményrendszer részének azért tekinthetők, mert a magyar lakta területen dolgoznak, gyűjteményeik komoly része a magyar kultúra részét képezik, befogadó/látogató közönségük magyar, és jórészt magyar nemzetiségűek dolgoznak ezekben az intézményekben. Korábban nagyfokú politikai és ideológiai ellenőrzés alatt álltak, 1989 után pedig a túlélés gondjaival elfoglalva tartózkodtak mindenfajta nemzetpolitikai, politikai és ideológiai áramlatoktól. 1.7.6. Profitorientált kisebbségi gazdasági társulások Érdekes módon a kisebbségi intézményrendszer szerkezetében megjelent a szlovákiai magyar vállalkozó/vállalkozás fogalma. Ez azért érdekes, mert nem szponzorként, hanem adománykérőként jelent meg. A tőkehiányra hivatkozva a gazdasági társulások olyan szervezeti kereteket próbáltak kialakítani, amelyek kellő ideológiai alapot teremtve elsősorban magyarországi erőforrásokat céloztak meg. Ennek tipikus példája volt a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének megalakítása. Magyarországon ugyanakkor partnerre is találtak a Kézfogás Közalapítványnál.405 A probléma az volt, hogy tisztán magyar vállalkozó Szlovákiában nem létezett. A tulajdonosi struktúrák és gazdasági kapcsolatok eleve nem nemzeti alapon jöttek létre, és az egyes cégek üzleti kapcsolatrendszerére pedig minden volt jellemző, csak nem az etnicitás. Pusztán a családi alapon szerve405 Később Új Kézfogás Közalapítvány. ződő, vállalkozásnak nem igazán nevezhető, főleg iparengedéllyel rendelkező szubjektumok tartoztak ebbe a kategóriába, de ezek gazdasági súlya elenyészőnek tekinthető. Egészen új helyzetet teremtett az OTP, a MÓL és más vállalatok térhódítása Szlovákiában. Ezek azonban már nem a kisebbségi támogatási rendszer keretében kerültek Szlovákiába, hanem jól megfontolt üzleti alapon. Tőkeerejük éppen ezért többszöröse volt az elmúlt évtizedben nyújtott vállalkozásfejlesztési támogatásoknak, az etnicitás kritériumát pedig teljesen annullálta az üzleti érdek, miközben jelentős anyagi támogatásban részesítették a szlovákiai magyar intézményrendszert.
