Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
232 Tóth Károly kor jól elhatárolható táborokat alakítottak ki az irodalmi életen belül. Grendel Lajos regényei, az individuum és a nemzeti-történeti tudat ötvözetének újfajta irodalmi nyelvközpontú megfogalmazásai a szlovákiai magyar irodalmat egy csapásra az egyetemes magyar irodalom kontextusába helyezték, és ez komoly érvágás volt a belterjes, burkolt kollektivista-ideologisztikus szlovákiai magyar irodalmi felfogás számára. Mindez abban az időben egyfajta nemzedéki problémaként értelmeződött, de a szemléletbeli különbségek a beavatottak számára kitapinthatóak voltak. Komoly fordulópontot jelentett az irodalmi intézményi aktivitások terén a Magyar PEN Klub Pozsony létrejötte 1989 júniusában. A nemzetközi szerveződéshez kapcsolódó, Balia Kálmán vezette szervezet a prágai és budapesti központ legitimálásával jött létre, és bár csak pár hónapig működött, fontos dokumentumokat tett közzé a bebörtönzött szlovák és cseh írók, közéleti személyiségek védelmében és a szlovákiai magyar intézményeket ért retorziókkal szemben.391 Mindezen intézményi kezdeményezések mellett nem szabad megfeledkezni azokról az aktivistákról, akik a Csemadok valamelyik alapszervezetében vagy a Csemadok járási bizottságában, illetve más szervezetekben fejtették ki tevékenységüket, és akik magatartásukkal, értékrendjükkel az adott közösség ébrentartásán fáradoztak. Különösen érvényes ez a tánccsoportokra, amelyek a maguk szellemiségükkel és kapcsolatrendszerükkel szervesen kötődtek az akkoriban Magyarországon is ellenzékinek számító táncházmozgalomhoz. 1.5. A rendszerváltás szervezetei és azok jellemzői Ennek az időszaknak a legfőbb jellemezője az volt, hogy a politikai és a civil aktivitások alig választhatók el egymástól. Az újonnan alakult szerveződések, beleértve a politikai mozgalmakat is, az első pillanattól kezdve civil érdekek és értékek képviseletét is felvállalták. De ugyanígy a külsőleg civil szerveződésként megalakult csoportosulások (Pedagógusok Fóruma, az átalakuló Csemadok stb.) a kezdetektől politikai, érdekvédelmi feladatokat is elláttak. Az 1989-es rendszerváltás első politikai szerveződése, a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) akár az előzményekhez is sorolható lenne, hiszen az 1989. november 18-án Vágsellyén megalakult szervezet eredetileg a Charta 77-hez hasonló polgári szerveződésként született az 1989 novemberében Csehországban megalakult Demokratikus Kezdeményezés mintájára. Első elnöke Tóth Károly volt, majd 1991-től A. Nagy László vezette a szervezetet, amely 1990-ben az első demokratikus kormánynak is tagja lett. Az FMK 1992-ben Magyar Polgári Párt (MPP) néven politikai párttá alakult.392 A másik szervezet, amely szintén a rendszerváltás első napjaiban alakult meg, és aktívan bekapcsolódott a diákok által szervezett akciókba, a Magyar Diákszövetség volt.393 November utolsó napjaiban alakult meg a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma,394 amely az 1968-as nemzedék, illetve a Csemadok reformvonalának képviselőit fogta össze. 1989 december végén, illetve 1990 elején. Amikor a Csemadokot bizonyos erők politikai mozgalommá kívánták átalakítani, beolvadt a Csemadokba. Közben kiderült, hogy a kulturális szervezet politikai szerepvállalásával elveszítené (nem jelentéktelen) állami támogatását, a Fórum képviselői az 1990 márciusában megalakult Együttélés Politikai Mozgalomban tűntek fel. A politikai mozgalmak egyrészt megpróbálták a már létező intézményeket a maguk befolyása alá vonni (Csemadok), másrészt pedig 391 Lásd Fórum Kisebbségkutató Intézet. Magyar PEN Club Pozsony. Oral History, Dokumentumok. 392 Lásd A rendszerváltás évei. Oral History. Csáky Pál. Fórum Társadalomtudományi Szemle, I. évf. (1999) 1. sz.; A rendszerváltás évei. Oral History. Tóth Károly. Fórum Társadalomtudományi Szemle, I. évf. (1999) 2. sz.; A rendszerváltás évei. Oral History. Barak László. Fórum Társadalomtudományi Szemle, II. évf. (2000) 2. sz. 393 A rendszerváltás évei. Oral History. Szép Attila. Fórum Társadalomtudományi Szemle, III. évf. (2001) 2. sz. 394 A rendszerváltás évei. Oral History. Szabó Rezső. Oral History Archívum, Fórum Kisebbségkutató Intézet.
