Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
A kulturális intézményrendszer
A szlovákiai magyar kulturális intézmények 233 olyan civil szerveződéseket próbáltak létrehozni, amelyek az egyes politikai mozgalmak céljait szolgálták (Márai Sándor Alapítvány, Csehszlovákia Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csehszlovákiai Magyar Cserkészszövetség, Fórum Alapítvány, Mécs László Alapítvány, a Demokráciáért és Nyitott Társadalomért Polgári Társulás stb.). Elkezdődött a civil szféra, a szlovákiai magyar intézményrendszer politikai birtoklásáért folyó küzdelem. 1.6. A szlovákiai magyar intézményrendszer a számok tükrében A szlovákiai magyar intézményrendszerre vonatkozó első adattár (kataszter) 1998-2001-ben készült.395 Az adatbázis megjelent az interneten is, és itt folyamatosan aktualizálva vannak az adatok, illetve az adatbázis folyamatosan bővül az új szervezetekkel.39'’ Az akkori 651 szervezetet magában foglaló adatbázis szerint pusztán az egyharmaduk volt bejegyzett, tehát jogalanyisággal bíró szervezet. Ez a tény elgondolkoztató, hiszen a rendszerváltás után egy évtizeddel pusztán 189 szervezet volt jogosult arra, hogy pályázhasson, a pályázásnak ugyanis feltétele volt a jogalanyiság. Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a magyar szervezetek száma ennél jóval magasabb volt már ebben az időben is, hiszen csak a Csemadok-alapszervezetek száma kb. 450-re tehető (a felmérésben 252 ilyen szervezet szerepelt). A szlovákiai magyar szervezetek 88,6%-a kulturális szervezetnek, 12,6%-a pedig az oktatásügy területén tevékenykedő szervezetnek vallotta magát. Elenyésző százalékú volt a környezetvédő, szociális, sport, egyházi stb. szervezetek aránya. Területi eloszlásuk szerint a szervezetek mintegy 20%-a a Dunaszerdahelyi járásban működött, 10 százalék fölötti aránnyal jeleskedett még a Komáromi, illetve Ersekújvári járás, viszont a Rimaszombati, a Nagykürtösi és a Rozsnyói járás alig haladta meg az 1%-os arányt, a többiek pedig a 2-7%-os sávba estek. A felmérés szerint a szlovákiai magyar szervezetek 63%-a polgári társulás volt, 12,7%-a alapítványként, 9,3%-a közhasznú szervezetként, 5,8%-a jótékonysági alapként, 9,2%-a pedig egyéb jogi normába sorolható szervezetként működött.397 A következő felmérést az MTA Kisebbségkutató Intézete megbízásából a Fórum Kisebbségkutató Intézet végezte 2003-ban. A Kulturális kataszter 562 szervezetet vizsgált meg, és ezek között már szerepeltek az állami, a kerületi és a települési önkormányzati kulturális intézmények is. Anyagi eszközök híján nem lehetett a teljes intézményrendszert lekérdezni, így a kutatási eredmények csak a belső arányok, a területi megoszlás és az egyes intézmények jellemzői szempontjából érdekesek (Fábri 2004, Lampl-Tóth 2004). A kutatás első ízben mérte fel az állami/önkormányzati, a gazdasági (kiadók és lapok) és a civil szervezeteket egyszerre. A mintában nem jelennek meg a Csemadokalapszervezetek; a Csemadok Országos Választmánya a Csemadok területi választmányaival együtt (mint jogalanyisággal rendelkező intézmények) viszont bekerültek a mintába. A szlovákiai magyar intézményrendszer elsősorban a civil szektorhoz tartozik. Napjainkban ezek az arányok folyamatosan változnak. Nagyon sok állami intézmény a decentralizáció folytán megyei, illetve helyi önkormányzati tulajdonba ment át (múzeumok, könyvtárak, levéltárak, színházak stb.), tehát fenntartásuk nem a központi állami szerveket, hanem az önkonnányzatokat terheli. Ugyanakkor nagyobb lehetőség nyílik számukra főleg az európai uniós források elnyerésére. 395 A Fórum Információs Központ gyűjtötte össze kérdőíves felmérés formájában az adatokat. Sajnos, csak a visszaküldött kérdőívek alapján lehetett értékelni az egyes szervezeti típusokat (Nagy Myrtil 2002, 10. p., Kulcsár-Nagy- Szarka-Szép-Tóth-Tuba 2002, 120-122). 396 www.fomminst.sk,www.forumic.sk.www.magyar.sk 397 Kulcsár-Nagy-Szarka-Szép-Tóth-Tuba 2002, 120. p.
