Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete a szociológiai felmérések tükrében
210 Lampl Zsuzsanna Külön-külön vizsgálva a televízió-, rádió- és sajtópreferenciákat, a rádiók közül egyértelműen a magyarországi rádiót hallgatták a legtöbben, majd a szlovák rádió magyar adását. Ezt követte a szlovák rádió, majd a külföldi rádiók. A magyarországi rádió hallgatottsága (73,4%) arányosan növekedett az életkorral és az iskolai végzettséggel. A szlovák rádió magyar adásának preferenciája (43%) is növekedett az életkorral, csökkent azonban az iskolai végzettség függvényében, vagyis inkább az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek hallgatták. A szlovák rádió preferenciája viszonylag alacsony mértékű volt, csupán minden hatodik megkérdezett hallgatta rendszeresen. Inkább a férfiak részesítették előnyben. Figyelemre méltó volt a szlovák rádió preferenciájának életkor szerinti alakulása is: alapvetően a 35 éven aluliak hallgatták, kisebb mértékben a középkorosztály (36-55 évesek), legritkábban pedig az 55 éven felüliek. A külföldi rádióadók hallgatottsága minimális volt. Ezeket is inkább a férfiak preferálták, ugyanakkor a rendszeres hallgatók részaránya nőtt az iskolai végzettséggel, az életkor növekedésével pedig csökkent. A televíziók közül a magyarországi közszolgálati televízió (akkoriban az MTV 1 és az MTV 2) volt a meghatározó (amint láttuk, abszolút értelemben is). Rendszeres nézőinek részaránya többszörösen túlszárnyalta a többi vizsgált televízió nézőinek részarányát. Háromszor többen nézték, mint a Szlovák Televízió magyar adását, négyszer többen, mint a közszolgálati szlovák TV-t és ötször többen, mint a Duna Televíziót. A közszolgálati magyar televízió nemtől, kortól és iskolai végzettségtől függetlenül a szlovákiai magyarok elsődleges információforrásának számított. A Szlovák Televízió magyar adásának nézőit sem lehetett a vizsgált változók szerint behatárolni. Ezzel szemben a szlovák közszolgálati televíziót leginkább a középkorosztály, legkevésbé az 55 éven felüliek csoportja preferálta. Regionális eltérés is mutatkozott: míg Nyugat-Szlovákiában minden ötödik-hatodik megkérdezett kapcsolta be rendszeresen a szlovák közszolgálati televíziót, Közép-Szlovákiában már szinte minden harmadik, Kelet-Szlovákiában pedig minden második-harmadik. A Duna TV nem csak a televíziók között, hanem az összes ma gyár nyelvű információforrás között is az utolsó helyen szerepelt. Rendszeres nézettsége aí iskolai végzettséggel mutatott szignifikáns öszszefüggést: míg az alapiskolai végzettségűd közül nagyjából minden kilencedik nézte rendszeresen, a diplomások közül csaknem minder harmadik. A Duna TV viszonylagos alacsony nézettségéhez valószínűleg a korlátozott vétel: lehetőségek is hozzájárultak. Ami a sajtót illeti, a hazai magyar nyelvű országos és regionális sajtónak volt domináns szerepe. A legolvasottabb magyar lapok sorrendje: Új Szó, Vasárnap, Szabad Újság és Új Nő. Olvasottságuk meghaladta az átlagot az érettségizettek, a diplomások, a tömbben élők, valamint a kelet-szlovákiaiak körében, átlagon aluli volt a szórványban élők és a közép-szlovákiaiak között. A magyar nyelvű helyi sajtót feleannyian preferálták, mint az országost, s leginkább a tömbben élők és a közép-szlovákiaiak. Magyarországi lapokat minden negyedik megkérdezett olvasott rendszeresen - elsősorban a nők, a 35 éven aluliak és a magasabb iskolai végzettségűek. Szlovák helyi sajtót minden tizedik válaszadó olvasott rendszeresen, de az ő körükben nem volt kimutatható semmiféle rétegződés. Ezek az egyszerű adatok is bizonyítják, hogy a vizsgált népesség körében a kilencvenes években a televízió volt a leggyakoribb információforrás: az emberek először a tévét kapcsolták be, csak azután rádióztak és olvastak. Időben ez azt jelentette, hogy a megkérdezettek háromnegyede naponta kettő-négy órát töltött a képernyő előtt. 1.2. Médiapreferenciák a 21. század elején A továbbiakban nézzük meg, milyen változásokra került sor a harmadik évezred elején. Ami az elektronikus médiát illeti (1. ábra), a kilencvenes években listavezető MTV 1, a magyarországi (nem kereskedelmi) rádiók és a Szlovák Rádió magyar adásának (később Patria Rádió) helyzete jócskán megváltozott: lényegesen csökkent a preferenciájuk. Ez főleg az
