Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Lampl Zsuzsanna: A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete a szociológiai felmérések tükrében
A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete... 211 MTV 1 és a magyarországi rádiók esetében figyelhető meg. 2001-ben a vezetést a magyarországi kereskedelmi televíziók vették át, a harmadik helyre szorítva az addig első magyarországi közszolgálati televíziót, 2003-ban pedig már a magyarországi kereskedelmi rádiók zárkóztak fel a kereskedelmi tévék mögé. Külön-külön szemlélve az egyes médiákat, szembetűnő, hogy a szlovák közszolgálati televízió nézettségének csökkenése mellett (koráboan nagyjából minden negyedik válaszadó nézte rendszeresen, 2003-ban minden ötödik-hatodik), nagymértékű nézettségre tett szert a Markíza televízió, hiszen minden második megkérdezett említette. A Szlovák Televízió magyar adásának rendszeres nézőtábora a felére csökkent. A Patria Rádió sem tudta megőrizni a kilencvenes években tapasztalt hallgatottságát. Csökkent a szlovák közszolgálati rádió preferenciája is. Ezzel egyidejűleg teret hódítottak a szlovák kereskedelmi rádiók. Két nagy csoportra osztva a felsorolt elektronikus médiákat, a közszolgálati és kereskedelmi médiákra, elmondható, hogy a kilencvenes évekből az új évezredbe való átmenet a szlovákiai magyar valóságot tekintve is egyértelműen a kereskedelmi médiáknak kedvezett. A sajtópreferenciák esetében (2. ábra) egyetlen dolog nem változott: a magyar nyelvű hazai sajtó372 megőrizte vezető szerepét. Ez még 2001-ben is érvényes volt, amikor pedig nagymértékben visszaesett a rendszeres olvasók részaránya. 2003-ban viszont növekedés állt be, s a rendszeres olvasók részaránya nem-1. ábra. A szlovákiai magyarok médiapreferenciái - elektronikus média 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 372 A leggyakrabban említett lapok sorrendje: Új Szó, Szabad Újság, Vasárnap, Új Nő
