Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Az egyházak szerepe a kulturális értékek ápolásában
AZ EGYHAZAK SZEREPE A KULTURÁLIS ÉRTÉKEK ÁPOLÁSÁBAN A. KIS BÉLA I. A REFORMÁTUS EGYHÁZ 1.1. Bevezetés A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) a rendszerváltás óta - bár alapvető feladata az igehirdetés és a lélekápolás - rendkívüli módon részt vesz a kultúra ápolásában. Tulajdonképpen visszatért a két világháború közti helyzetéhez, amelyre igencsak jellemző volt (az alapfunkciók ellátásán kívül) a közösségi élet szervezése. Gondoljunk csak az egyházi színdarabokra, zenés estélyekre, de sok helyütt még a gazdasági életbe is belefolyt az egyház, ha nem is közvetlenül, de képviselői (a lelkipásztorok és a tanítók) révén. A szocializmus időszakában az egyház közösségszervezői ténykedéséről szó sem lehetett, hiszen tulajdonképpen csak megtűrt állapotban leledzett (ebben az új embertípusnak arra kellett volna rájönnie, hogy a vallás idejétmúlt dolog, csökevény). Isten azonban ura az időnek s a történéseknek, és negyvenévnyi kitérő, „pusztai vándorlás” után elkezdődhetett az építkezés ott, ahol korábban abbamaradt. Persze, nem egészen ott, hanem más helyzetben, mivel az ateista időszak mély sebeket ütött az egyház intézményén (ezt tizenhét év után látni kell): a közgondolkodás teljesen elvilágiasodott, a templomba járók száma inkább csökken, mint emelkedik. Újra kihívás előtt az egyház: miként tudja megszólítani, bevonni azokat, akik nem értik a szavát, akik elidegenedtek tőle? Az egyik mód nyitni a közösségszervezés irányában, mégpedig a kulturális életbe való bekapcsolódás, a kulturális értékek ápolása által. 1.2. Református kulturális élet a rendszerváltás után Az 1989-es társadalmi fordulat a kulturális élet vonatkozásában is új helyzetet teremtett: szabaddá tette a területet az egyházak előtt. Az SZRKE, akárcsak a többi bejegyzett egyház, ilyen értelemben „engedélymentesen” szervezheti életét, ha megtartja az állami törvényeket. A bőség zavarával szembesül az, aki számba akarja venni azokat a kulturális területeket, amelyeken az SZRKE tevékenykedik. Jelen dolgozat írásakor csak helyenként törekedhettünk egy adott tevékenységi kör teljes bemutatására, inkább csak megpróbáljuk - a rendelkezésünkre álló forrásokban szemlézve, valamint saját, írott forrással alá nem támasztott ismeretanyagunkat hasznosítva - felmutatni azokat a (rész)területeket, amelyeken a református egyház kulturális értelemben is teszi a dolgát. Szinte kizárólag az egyház itthon (legelsősorban a gyülekezeti szinten) végzett tevékenységével kapcsolatban közlünk tényeket, csak ritka esetben utalunk a külföldi történésekre, az egyháznak a Kárpát-medencei református életbe való egyre szorosabb bekapcsolódására, a nemzetközi színtéren való megjelenésére, kiilkapcsolatai alakulására. Az egyes munkaterületek tevékenységi ágazatainak felvázolása nyomán igyekszem konkrét példák megadásával segíteni az érdeklődő tájékozódást. 1.2.1. Iskolaügy, képzések, tanfolyamok Az iskolaügy az egyik látványos területe az SZRKE tevékenységének. A lendületvételt követően ugyan előbb megtorpanást mutatott, de egyre erőteljesebb fejlődésnek indul, úgyhogy