Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Az egyházak szerepe a kulturális értékek ápolásában
162 A. Kis Béla kialakult református iskolahálózatról beszélhetünk, melybe 2004-ben 11 intézmény tartozott. (Miután a komáromi Calvin J. Teológiai Akadémiának és a Katechetikai Szemináriumnak 2004-ben sikerült betagolódnia a Selye János Egyetembe, a kassai Katechetikai Szeminárium pedig azóta szünetelteti a tevékenységét, ez a szám lecsökkent.) A református közoktatási intézmények jogállását a Zsinat 2000-ben törvényben szabályozta.86 1.2.1.1. Közoktatás A rendszerváltást követően a Református Pedagógusok Munkaközössége volt az a testület, amely konferenciák szervezésével és más módon is próbálta ösztönözni a református iskolák újraindítását. Az első alapiskola 1992-ben Alistálon alakult meg, majd ötéves szünet után következett a rozsnyói megalapítása (1997), Martoson és Érsekkétyen 1999-ben nyílt református iskola, az eddigi utolsó refonnátus alapiskola pedig 2001-ben Vajánban, az állami iskola transzformálásával jött létre. Valamennyi református alapiskola teljes szervezettségű működésre jogosult, és jelenleg egyedül a martosi nem kilencosztályos. Többségüket az adott egyházközség alapította és tartja fenn. Kivételt képez az alistáli (melynek alapítója a Zsinati Elnökség) és a vajáni (amelynek az Ungi Református Egyházmegye az alapító-fenntartója). A középiskolai oktatás intézményesített beindítására 1999-ig kellett várni (a komáromi magyar gimnáziumban az 1992/1993-as tanévtől egy-két éven keresztül nyílt egy-egy „református osztály”, de az iskolaalapításig nem sikerült eljutni), amikor is Rimaszombatban a református gimnázium - 1853-tól Egyesült Protestáns Gimnázium - épületében és jogutódaként megnyitotta kapuit a Tompa Mihály Református Gimnázium. Az iskolának - melynek alapító-fenntartója a Zsinati Tanács - két tagozata van: a nyolcosztályos képzést 2001-ben a négyosztályos képzés beindítása követte. Az iskolának ugyanebben az évben elkészült a kollégiuma, így a távolabbról érkező diákokat is fogadni tudja (a 2005/2006-os iskolai évben 26 volt a kollégisták száma). Léván az utóbbi évtizedekben a magyar nyelvű középiskolai képzésben keletkezett űrt betöltendő 2000-ben kezdte meg munkáját egy osztállyal a Lévai Református Egyházközség által alapított egyházi gimnázium. Az évek során felgyülemlett gondok és az iskola körüli tisztázatlan viszonyok miatt jelenleg ott tartunk, hogy az alapító az alapító-fenntartói jogokat szívesen átadná a Zsinati Tanácsnak. A 2005/2006-os tanévben 398 diák látogatta az öt református alapiskolát, a két református gimnáziumban ugyanezen tanévben 250 diák tanult. Bár nem tartozik a szó szoros értelmében vett közoktatáshoz, az SZRKE eddigi első és egyetlen óvodája 2002-től az érsekkétyi gyülekezetben működik, ahova a 2005/2006-os évben 21 gyermek járt. (2004 januárjában Rimaszombatban további egyházi óvodák alapítását szorgalmazták azon a konferencián, amely a holland OGO alapítvány támogatásával jött létre.87) Ha összevetjük a református tanintézetek számát a többi egyházi alapítású iskolával, akkor megállapíthatjuk, hogy az SZRKE a 2005/2006-os évben a 39 szlovákiai egyházi óvoda 2,56%-át, a 131 egyházi alapiskola 3,82%-át és a 73 egyházi középiskola 2,74%-át mondhatta magáénak, ami meghaladja a vallási hovatartozás szerinti arányt (a szlovákiai reformátusok az összlakosság 2,2%-át teszik ki). Rosszabb viszont a helyzet, ha a növendékek számát vetjük össze: az egyházi óvodába járt 1707 szlovákiai gyermeknek 1,23%-a járt reformátusba, a 30 333 egyházi alapiskolásnak 1,31 %-a, míg az egyházi alapítású középiskolát látogatott 20 343 diáknak csak 1,23%-a járt reformátusba.88 86 Az 1/2000-cs számú református közoktatási törvény a Kálvinista Szemle 2001. februári számának mellékleteként jelent meg. 87 Lásd: Kálvinista Szemle, 2004. február, 12. p. 88 Az adatszolgáltatásért Molnár Sándor zsinati főtanácsosnak tartozom köszönettel.
