Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)
Nagy Myrtil: Színpadi folklór
Színpadi folklór 159 dóvásár (Dunaszerdahely, Komárom) - mely nagyszámú közönséget mozgósított, alkalmat nyújtott arra, hogy a még élő, népzenét és néptáncot autentikus formájában megőrző „öregeket” láthassák az érdeklődők, együtt táncoljanak és énekeljenek velük, tanulhassanak tőlük, Deákos Szólótáncverseny (Párkány, Komárom) - kimondottan a szólisták versenye volt, szakemberek értékelése mellett. A kisebb regionális fesztiválok máig működnek, és lehetőséget adnak a csoportoknak a bemutatkozásra. Ezeket többnyire a Csemadok helyi szervezete szervezi, kevés pénzből de sok önkéntessel, és ez is az oka, hogy nem szűntek meg. Ezek azonban nem kimondottan a színpadi folklórt szolgáló rendezvények, a csoportokat sok más irányzat képviselői közt csupán felléptetik. 2.7. Szakmai képzések A szakmai képzések területén (a nyolcvanas és kilencvenes évek elején erre nem fektetett egy szervezet sem hangsúlyt, amelynek hatása máig érezhető) komoly fellendülés tapasztalható. A SZMF a kilencvenes évek végén néptáncvezetői tanfolyamot indított Komáromban és Kassán, melyen nagy számban vettek részt főként a gyermekcsoportvezetők. A budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola saját képzéseként a 2004/2005-ös akadémiai évben táncpedagógus-képzést indított néptánc szakirányon Pozsonyban. A négyéves képzés főiskolai diplomát ad, amelyet a 2004. május elsején életbe lépő uniós jogszabályok értelmében valamennyi uniós tagországban - tehát Szlovákiában is - elismernek. A képzésen 20 csoportvezető vesz részt, melyek 20%-a ugyan Magyarországról érkezett, de e képzés a maga nemében az első Szlovákiában. 3. A SZÍNPADI FOLKLÓRMOZGALOM JÖVŐJE ÉS LEHETŐSÉGEI A színpadi folklórmozgalomnak vannak nagyon erős oldalai, melyeket kamatoztatva fejlődni képes. a) Anyagi biztonság - az együttesek többségét vagy a Csemadok helyi szervezete, a kultúrház, az önkormányzat támogatja, vagy ezek vegyesen. Sok együttesnek tevékenységéből adódó bevételei is vannak. Az önállósult, jogi szubjektivitással rendelkező szervezetek pedig pályázni is tudnak. b) Mind a felnőtt, gyermek és ifjúsági néptánccsoportoknak, mind a népdalköröknek és szólistáknak vannak országos szintű rendezvényei: Néptánc antológia, Eszterlánc, Gombaszög, Tavaszi szél, Bíborpiros szép rózsa. c) Az együttesek sokat szerepelnek Magyarországon és más országokban, ami azt jelenti, hogy külföldön is van igény a hazai együttesekre. d) Az együtteseknek alkalmuk van bekapcsolódni a magyarországi minősítést és szakmai értékelést nyújtó versenyekbe. (Martin György Néptáncszövetség Néptáncosok bemutató színapada, KÓTA, Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntője.) e) A forrásanyagként funkcionáló adattárak hozzáférhetőek - Hagyomány Alap (néptánc), a dunaszerdahelyi Népzenei Adattár (énekes, hangszeres zene, néptánc). f) A csoportvezetőknek van alkalmuk a művelődésre - vannak regionális csoportvezetői, illetve szakmai képzések, van Néptáncfőiskola. g) A gyermekcsoportok nagy száma biztató az utánpótlás kérdésében - sok iskola mellett működik tánccsoport, melyek szakmai szempontból nem mindig felelnek meg az elvárásoknak, de reményteljesek. Vannak azonban gyermekbetegségei, olyan gyenge pontjai, melyek kiküszöbölése nélkül a fejlődés megtorpanhat, negatív következményeket vonhat maga után. Az országos rendezvények nem kielégítő színvonala. Az együtteseknek kevés alkalmuk nyílik itthon a bemutatkozásra, ez egyrészt annak tudható be, hogy saját hírnevük népszerűsítésébe keveset invesztálnak, másrészt csökkent azon alkalmak száma, ahol fellépési lehetőséghez juthatnának.
