Csanda Gábor - Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában III. Kultúra (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 3. (Somorja, 2006)

Nagy Myrtil: Színpadi folklór

156 Nagy Myrtil Péderi Menyecskekórus majd Vegyeskar, Péder Szepsi Aszszonykórus, Szepsi Szesztai Női Éneklőcsoport, Szeszta Téliződ Női Eneklőcsoport, Nyitrageszte További népdalkörök: Árvalányhaj Éneklőcsoport, Királyhelmec Búzavirág Nfli Daloskor. Béke Búzavirág Vegyes Eneklőcsoport, Naszvad Csitári Menyecskekórus, Csitár Fehér Akác Asszonykórus, Tardoskedd Hárskúti Férfi Népdalkor, Hárskút Kisgéresi Női Éneklőcsoport, Kisgéres Kútyika Női Éneklőcsoport, Nagycétény Lédeci Vegyeskórus, Lédec Mezei Virágok, Tomagörgő Napsugár Női Éneklőcsoport, Jánok Pacsirta Vegyes Éneklőcsoport, Érsekkéty Péterfali Menyecskekórus, Gömörpéterfala Pogrányi Női Éneklőcsoport, Pográny Tallós Éneklőcsoport, Zsitvabesenyő Tisza Népdalkor, Nagytárkány Citerazenekaraink közül a Százdi citerazenekar és a Dióhéj citerazenekar Diószegről tekinthet vissza nagy múltra, és működik színvonalasan. E csoportok számára minden évben bemu­tatkozási lehetőség nyílik országos szinten is. Ezek a Tavaszi szél vizet áraszt országos nép­dal- és népzenei verseny, melyet a Patria Rádió rendez meg minden páros évben és a Bíborpi­ros szép rózsa népzenei vetélkedő a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának rendezésében a páratlan években. Mindkét ver­senyen hazai és magyarországi szakemberek­ből álló zsűri értékeli a csoportokat. 2.5. Zenekarok és szólisták A szlovákiai magyar színpadi folklór szerves részét képezik a zenekarok és szólisták. Jellem­ző vonása e területnek, hogy azok a szólisták, akik magas színvonalon kívánnak tevékeny­kedni, igyekeznek szakmai szempontból a leg­többet elérni, e műfajnak szentelik magukat, kénytelenek Magyarországra telepedni, ahol hivatásos zenészként vagy énekesként el tudják magukat tartani. Szvorák Katalin népdalénekes Losoncról származik, budapesti tanulmányait befejezve Magyarországon maradt, ahol szólókarrierje hamar felívelt. Evekig a Honvéd Művészegyüt­tes szólistája volt. Sokat szerepel itthon, a kas­sai Csámborgó zenekarral külön műsort készí­tettek. Agócs Gergely Fülek szülötte. Néprajz­­kutató, zenész, énekes, elnyerte a népművészet ifjú mestere címet. Budapesten él, a szlovákiai magyar folklór „nagykövete”. Korpás Éva Komáromban él. Énekes pályafutását a Csiho­lok zenekarban kezdte. Jelenleg a magyaror­szági Tükrös zenekar és RÉV zenekar énekes szólistája. Takács Adám és Németh Dénes prímás annak idején az Ifjú Szivek mellett megalakult, azóta feloszlott Figur banda tagja volt. Jelenleg mindketten a lehetőségekkel teli Budapesten zenélnek. Itthon főként a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes meghívására zenél­nek. Szintén hegedűn játszik a kassai szárma­zású Szabó Gábor, a Csámborgó zenekar volt prímása. Jelenleg Budapesten él, és a Honvéd Művészegyüttesben zenél. Az itthon alkotó művészek közül Écsi Gyöngyi nevét fontos még megemlíteni, aki lelkészként tevékenykedik, és több hanghordo­zója is megjelent. Hazai élvonalbeli zenekara­ink közül csupán a Ghymes együttes működik, de ők a kilencvenes évek közepén stílust váltot­tak, így nem sorolhatjuk őket népi zenekaraink közé. Másik magas színvonalú zenekarunk a Varsányi zenekar a kilencvenes évek elején megszűnt. Új zenekarok ritkán születnek, mivel megrendelőik, a néptánccsoportok magas kö­vetelményeket támasztanak a zenével szemben, és inkább hívnak Magyarországról zenészeket, ha ez anyagilag nagyobb terhet is ró rájuk. A gyermekegyüttesek mellett működő gyermek-, ifjúsági zenekarok általában a tagok felnőtt kor­ba lépésével és az iskolaváltással megszűnnek. Új erőként jelent meg azonban az utóbbi években a Lakatos Róbert nevével fémjelzett RÉV zenekar amely elsősorban zenei anyagát a népzene és a klasszikus zene metszéspontjába helyezi. A zenekart hazai fiatal zenészek alkot­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom