Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

Az Együttélés Politikai Mozgalom a Demokráciáért... 91 Küzdeni fog a nemzeti kisebbségek kollektív jogaiért, kollektív politikai képviseletükért, saját ügyeikben való döntési jogukért, állampolgári egyenlőségükért és egyenjogúságukért, egyenlő esélyek lehetőségéért, valamint a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen. Harcolni fog a fokozódó antiszemitizmus és idegengyűlölet, valamint minden faji, vallási és meggyőződés miatti elnyomás ellen. Védelmezni óhajtja a nemzeti kisebbségek kulturális, természeti és szellemi kincseit, gazdasá­gi, területfejlesztési, szociális és ökológiai érdekeit, hogy megteremthessék a nemzeti önazonossá­guk megtartásához szükséges lelki, szellemi, anyagi és erkölcsi feltételeket, hogy a nemzeti ki­sebbségek a sok évtizedes romboló hatások alól felszabadulva ismét felépíthessék az önigazgatá­son és önkormányzaton alapuló társadalmukat. A célkitűzések elérésének alapfeltétele a különbö­ző nemzetiségű állampolgárok kölcsönös türelme, legfőképpen a magyar, német, rutén-ukrán, len­gyel, zsidó, szlovák és cseh nemzet és kisebbségeik egyezményes együttélése. Külön feladatának tartja a romák egyenjogúsági törekvéseinek támogatását. A demokrácia elvei mindaddig fogyatékosán fognak érvényesülni a csehszlovákiai politikai gyakorlatban, míg kísérteni fog a nemzetállam szelleme, míg nem válik az állam fogalma másod­rendűvé a néppel szemben, míg a kisebbség ki lesz szolgáltatva a többség akaratának. A mozgalom tevékenységét a felsorolt elvek alapján néhány fő pillérre kívánja felépíteni: 1. Politikai képviselet csak egy demokratikus pluralista rendszerben képzelhető el oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek képviselete a törvényhozó testületekben specifikus reprezentációt al­kosson. Legyen joga dönteni a kisebbségeket érintő ügyekben. A demokrácia alapját jelentő több­ségi elvet korlátozza a sajátos kérdésekben a nemzeti kisebbségek védelme a leszavazhatóság el­len. 2. Gazdasági élet: a jó társadalmi közérzet alapja az általános vagyoni biztonság és az anyagi jólét, mely csak a piacgazdasági viszonyok között lehetséges. Alapfeltétele a privatizálás, a ma­gánvállalkozások elterjedése és a helyi önigazgatás. A nemzeti kisebbségek viszonyai között en­nek egyik legfontosabb területe a mezőgazdasági üzemek átalakítása szövetkezésekké, részvény­­társaságokká stb., valamint a fold magántulajdonának visszaállítása. 3. Szociálpolitika: alapvető célja a családvédelem, mely a munkavállalók védelméből, az esély­­egyenlőség biztosításából, a településszerkezet megóvásából, helyi munkaalkalmak megteremté­séből stb. épül fel. A szociálpolitika egyik célkitűzése azon aránytalan elvonások visszatéríttetése, amelyekkel évtizedeken keresztül szegényítették a nemzeti kisebbségek által lakott területeket. 4. Oktatásügy: legyen önigazgató. A nemzeti kisebbségek iskolarendszerét újra kell építeni. Ahol az lehetséges, mindenütt vissza kell állítani a kisiskolákat, a közös igazgatású iskolákat pe­dig szét kell választani az oktatás nyelve szerint. A nemzeti kisebbségek alapvető joga anyanyel­ven tanulni az alapoktól a legfelsőbb szintig. 5. Kultúra szervezése: az iskolaügyhöz hasonlóan legyen önigazgató. A nemzeti kisebbségek önmaguk döntsék el, milyen intézményekre van szükségük. A kormány kulturális költségvetésé­ből a kisebbségek számarányuknak megfelelően részesüljenek. A nemzeti kisebbségeket semmi­lyen törvény vagy pénzügyi rendelet ne akadályozza abban, hogy kapcsolatot tartsanak az állam­határon túl élő nemzetükkel, illetve anyaországukkal és az azonos kultúrájú csoportokkal. A nem­zet kulturálisan egyetemes. 6. Nyelvhasználat: a törvény biztosítása, hogy a nemzeti kisebbségek a hivatalokkal való kap­csolatban használhassák anyanyelvűket az általuk lakott közigazgatási területeken (községek, vá­rosok, járások). A két-, illetve többnyelvűség érvényesüljön mind a közterületeken lévő felirat­okon, mind a hivatalos nyomtatványokon. 7. Hitélet: az ember legalapvetőbb joga, hogy vallását anyanyelvén szabadon gyakorolhassa. Mozgalmunk szervezetten fogja támogatni a hívők ilyen irányú igényét. A vallásos és erkölcsös

Next

/
Oldalképek
Tartalom