Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

92 Egyéb dokumentumok nevelés érdekében támogatjuk a cserkészet újraszervezését az Isten — Haza — Embertárs hármas egység alapján. 8. Különböző nemzetiségűek együttélése: alapja a türelem, a megbocsátás, a kölcsönös tiszte­let, egymás kultúrájának és nyelvének ismerete. Egyenjogúság, egyenrangúság és törvények nél­kül nem képzelhető el normális együttélés. Az együttélés politikai és társadalmi normáit a közös lakóhelyhez fűződő érdekek alakítsák ki. Az együttélés gyakorlásának alapsejtje legyen a községi autonómia. III. Tagság 1. A mozgalom tagja lehet minden állampolgár, aki betöltötte 18. életévét, és egyetért az Együttélés alapszabályaival, a mozgalom céljaival és feladataival, tevékenységét e szellemben fej­ti ki, és aláírja a jelentkezési lapot. 2. A tagság a tag írásbeli kérelme alapján szüntethető meg. IV. A mozgalom szervezeti felépítése és szervei 1. A mozgalom szervezeti felépítése háromlépcsős: helyi csoportokból, területi ügyvivői testü­letekből és a Központi Ügyvivői Testületből áll. A mozgalom demokratikus alapokon működik, mindenki számára nyitott. 2. A mozgalom legkisebb szervezeti része a helyi csoport, önálló jogi személy, mely az önigaz­gatás elve alapján a Központi Ügyvivői Testülettől függetlenül az alapszabályokkal összhangban képviseli tagjának érdekeit: a) Helyi csoportot alapíthat a mozgalom öt tagja, a helyi csoport tevékenységét az előkészítő bizottságánál történt bejegyzés után kezdi meg; b) a helyi csoport tevékenységét és gazdasági irányítását a demokratikus úton választott három­hét tagú ügyvivői testület vezeti, mely saját soraiból választ elnököt, alelnököt, gazdasági intézőt és további tisztségviselőket. A helyi csoportot az ügyvivői testület által megbízott személy képvi­seli, akinek aláírási joga van. c) a helyi csoport legfelsőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlést az ügyvivői testület hívja össze évente négy alkalommal. Ha a helyi csoport tagságának egyharmada kéri a taggyűlés összehívá­sát, az ügyvivői testület tíz napon belül köteles összehívni azt; d) a helyi csoport ügyvivői testületé évente egyszer értékelő taggyűlést hív össze; új ügyvivő­ket választanak és értékelik a helyi csoport munkáját és gazdálkodását; e) a helyi csoport megszűnik, ha tagjainak száma öt alá csökken. A helyi csoportot megszűné­se után törlik a központi nyilvántartásból; 3. A mozgalom középszintű szervezeti részét a területi ügyvivői testületek alkotják, ezek 7-11 tagúak, az Együttélés területi ügyvivő testületét a helyi csoportok képviselőinek területi gyűlésén választják meg. 4. A mozgalom legfelsőbb szerve a küldöttek kongresszusa. A kongresszusra a helyi csopor­tok előre meghatározott kulcs alapján választják meg a küldötteket. A kongresszust a Központi Ügyvivői Testület hívja össze kétévente legalább egy alkalommal. a) A kongresszus demokratikus úton megválasztja a 11-15 tagú Központi Ügyvivői Testületet, melynek élén az elnök, a két alelnök és egy függetlenített titkár áll. A Központi Ügyvivői Testü­letet az elnök, a két alelnök és a titkár, illetve a testület által felhatalmazott személy képviselheti, akinek aláírási joga van. b) a Központi Ügyvivői Testület ülését a mozgalom elnöke hívja össze. Ha a testület egyharma­da kéri a Központi Ügyvivői Testület összehívását, az elnök köteles tíz napon belül ezt megtenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom