Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A „harminchármak” dokumentuma 71 gyakorlását, valamint egymás anyagi, emberi, szellemi értékeinek tiszteletét - hazánkban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság társadalmi értékeinek a tiszteletét, becsületét és továbbépítését. A „több szocializmus, több demokrácia” meggyőződésünk szerint több emberi, és tényleges nemzetiségi jogot is jelent. Ezért mi a fent említett elvek alapján a Csehszlovákiában élő nemzetiségek alkotmányjogi helyzetének meghatározásánál a következő elvi tételeket javasoljuk alapul venni: 1. Az új alkotmány küszöbölje ki a csehszlovák államszövetségről szóló 1968/143 Tt. számú alkotmánytörvény bevezető része és 1. cikkelye, valamint a CS SZSZK nemzetiségeinek a helyzetét szabályozó alkotmánytörvény bevezető része és 1. cikkelye közötti ellentmondást. 2. Az új alkotmány szögezze le a jogegyenlőség elvét, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság két testvémemzet, a csehek és szlovákok, valamint a Csehszlovákiában élő magyar, német, lengyel és ukrán (ruszin) nemzetiségek szövetségi állama, amelyben a nemzetek és nemzetiségek egyenlőek és egyenjogúak. 3. Az új alkotmány mondja ki a nemzetiségi önigazgatás elvét. Szakítani kell a „rólunk nélkülünk” politikai gyakorlattal. Ehelyett biztosítsa annak a jogi és gyakorlati lehetőségét, hogy a nemzetiségek - a kollektivitást kifejező szervezeti formában - önmaguk döntsenek a saját létüket befolyásoló és meghatározó kérdésekben; a közigazgatásban, a településfejlesztében, az oktatásügyben és a kultúrában. 4. Az új alkotmány mondja ki a nemzetiségi érdekvédelem elvét. 5. Az új alkotmány mondja ki a nemzeti kisebbségek nyelvének egyenjogúságát. 6. Az új alkotmány nemcsak az állampolgári, hanem a kollektiv jogok szintjén is biztosítsa a nemzeti kisebbségek teljes értékű létét. 7. Az új alkotmány határozza meg:- a nemzetiségek önállóságának és önigazgatásának reprezentatív szervét, létrehozásának módját és hatáskörét (választás útján létrehozott nemzetiségi tanács);- azt a kormányszervet, amely a nemzetiségek legfelső államhatalmi végrehajtó szerveként biztosítja az alkotmányban és a törvényekben lefektetett nemzetiségi jogok végrehajtását;- a nemzetiségek arányos részvételét a képviseleti testületekben és a végrehajtó szervekben;- a nemzetiségek helyzetét a nemzeti bizottságokban;- a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken a nemzetiségi nyelv egyenjogú használatát;- a nemzetiségek nyelvén való művelődés jogát;- a sokoldalú kulturális fejlődés jogát;- a társadalmi szervezetekbe való társulás jogát;- a tömegtájékoztatás jogát a nemzetiségek nyelvén. 8. Az új alkotmány szögezze le a felelősség elvét a nemzetiségek részéről: tiszteletben tartani az ország alkotmányát, törvényeit, teljesíteni a törvényekből adódó állampolgári és kollektív kötelességeket és feladatokat. 9. Az új alkotmány biztosítsa, hogy:- minden állampolgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönthessen nemzetiségi hovatartozásáról;- a nemzetiségi hovatartozás ne lehessen senkinek a kárára a politikai, a társadalmi és a gazdasági életben való érvényesülése szempontjából;- büntetendő legyen az elnemzetlenítésre vagy asszimilációra való törekvés és a nemzetiség szerinti megkülönböztetés minden formája. 10. Az új alkotmány mondja ki, hogy a nemzetiségi jogok megsértése esetén minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy panasszal forduljon jogorvoslás céljából az alkotmánybírósághoz vagy az ennek megfelelő független alkotmányos szervhez.
