Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
72 Egyéb dokumentumok 11. Az új alkotmány ismerje el a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy kapcsolatot tarthassanak nemzeti kultúrájukkal, illetve azon országokkal, ahol nemzetük él. 12. Az új alkotmány elvileg mondja ki, hogy a köztársaság területi-közigazgatási felosztásakor, a gazdasági szempontok figyelembe vétele mellett, törekedni kell az etnikai közigazgatási egységek kialakítására. 13. Javasoljuk és szükségesnek tartjuk az új alkotmány nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételei alapján átfogó nemzetiségi törvény kidolgozását. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek a helyzetét szabályozó 144/1968 Tt. számú alkotmánytörvény 5. cikkelye feladatul adta, hogy: „(1) Ezt az alkotmánytörvényt a Szövetségi Gyűlés törvényeivel és a nemzeti tanácsok törvényeivel hajtsák végre. (2) A nemzeti tanácsok törvényei egyben meghatározzák, melyek azok a képviseleti szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségi jogok érvényesítését”. Ennek értelmében a nemzeti kisebbségekről szóló 144/1968 Tt. számú alkotmánytörvényt átfogó nemzetiségi törvénykönyvnek kellett követnie. Sajnos ez mind a mai napig nem történt meg - az ország törvényhozó és végrehajtó szervei nem tartották be, nem hajtották végre a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmánytörvényt. Szükségesnek tartjuk a kérdések érdemi felülvizsgálását és az alkotmány által előírt feladatok végrehajtását. Javasoljuk:- a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottságának az újjáalakítását;- a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya mellett létrehozott nemzetiségi tanács és nemzetiségi titkárság munkájának a felülvizsgálását, hatáskörének újraértelmezését, tevékenységének kiszélesítését;- a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának a nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszteri funkció betöltését. Nézetünk szerint e szerveket és intézményeket már most, az alkotmánytörvény előkészítésének időszakában vissza kellene állítani, a két nagy horderejű eseménynek a nemzetiségek körében való kellő fogadtatása érdekében. A nemzetiségi kérdést nem lehet elkülöníteni a társadalomban való folyamatoktól. Ezért meggyőződésünk, hogy a demokrácia és a pluralizmus kialakítása a nemzetiségek helyzetét is javítja majd. Az ebben a kérdéskörben szinte nem létező társadalmi ellenőrzés létrehozását akarjuk elérni. Az alulról építkező társadalom, a népképviseleti szervek demokratikus választásán alapuló hatalomgyakorlás és ellenőrzés, valamint a politikai intézményrendszer átalakítása újtán válik lehetővé a nemzetiségi kérdés - a deklarált nemzetiségpolitikai elveknek megfelelő - folyamatos orvoslása. Ehhez azonban szükséges a tudományosan megalapozott, az érintett nemzetiség véleményét messzemenőkig figyelembe vevő döntési mechanizmus megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a Csehszlovákiában kialakult nemzetiségi intézményrendszer továbbfejlesztése közép-európai, európai szinten járulhat hozzá az Európai ház megteremtéséhez. Turczel Lajos egyetemi tanár, irodalomkritikus; Dobos László író; Tőzsér Árpád író; Grendel Lajos író; Varga Erzsébet író; Gál Sándor író; Bauer Győző, a CSTA tagja, tudományos dolgozó; Fóthy János állatorvos; Varga Lajos képzőművész; Duba Gyula író, érdemes művész; Sziegl Ferenc, az SZSZK kormánya nemzetiségi titkárságának nyugalmazott vezetője; Zalabai Zsigmond író; Horváth Rozália mikrobiológus; Végh László szociológus; Ozsvald Arpád író; Koncsol László író, irodalomkritikus; Reiter István, a Szlovák Filharmónia tagja; Tóth Károly irodalomkritikus; Szabó Rezső jogász; Dusza István újságíró; Szeberényi Zoltán docens, irodalomkritikus; Török Elemér költő, újságíró; Kulcsár Ferenc költő, szerkesztő; Balia Kálmán író-szerkesztő; Dusza Judit közgazdász; Szabó Géza kiadói munkatárs; Szőke József író, levéltáros; Cselényi László köl-
