Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A Szlovák Köztársaságban élő magyar közösség 1995-ben 223 VI. rész Záró rendelkezések 1. A szerződő felek a fenti szerződést a három politikai szervezet közötti sokoldalú együttműködési és választási koalíciós szerződésnek tekintik. A választások utáni együttműködés további részletes szabályozására új politikai szerződés köthető. 2. Ezen szerződés felbontható a szerződő felek közös megegyezésével vagy az egyik szerződő fél írásban adott kilépési nyilatkozata alapján. a) Amennyiben a szerződés felbontására a szerződő felek közös megegyezésével kerül sor, a koalíciónak járó állami támogatás az e szerződésben meghatározott elosztási feltételek szerint osztandó el. b) Amennyiben a szerződés felbontására az egyik szerződő fél írásban adott kilépési nyilatkozata alapján kerül sor, ez egyben ezen szerződő fél lemondását is jelenti a ráeső állami támogatásról a másik két szerződő fél javára. 3. Ezen szerződés aláírása után azonnal elkezdhetők a közös választási előkészületek. 4. Ez a szerződés az Együttélés részéről az Országos Tanács 1994. július 9-i határozata értelmében az aláírás napján érvénybe lép, hatályossá azonban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, valamint a Magyar Polgári Párt országos szerve jóváhagyása után válik. Pozsony, 1994. július 21. Bugár Béla, az MKDM elnöke Duray Miklós, az Együttélés elnöke A. Nagy László, az MPP elnöke Az Együttélés öt éve. Összeállította Pogány Erzsébet. Együttélés, Pozsony, 1995. 342-352. 68. A Szlovák Köztársaságban élő magyar közösség 1995-ben. A visegrádi csoporthoz tartozó államok kormányainak A hidegháború időszakának lezárására és Európa politikai megosztottságának felszámolására irányuló európai stabilitási egyezmény hangsúlyozza, hogy az egyes államok területén élő nemzeti közösségek és a hozzájuk tartozó személyek helyzetének a megoldása a stabilitás fontos eleme. A Balladur-terv megszületése óta követeljük, hogy az egyezmény előkészitésének folyamatába bekapcsolódhassanak a XX. század elején anyaországuktól elszakított magyar nemzeti közösségek képviselői. Javaslatunk mind ez idáig nem talált meghallgatásra, a stabilitási egyezmény előkészítő találkozói a mi részvételünk nélkül, nézeteink figyelmen kívül hagyásával zajlanak. Ez a helyzet azt a veszélyt rejti magában, hogy az európai stabilitási egyezmény eleve destabilizáló elemeket is fog tartalmazni. Meggyőződésünk szerint ez az egyezmény az első és egyedülálló alkalom az európai nemzetek közötti kiegyezésre, éppen ezért nemcsak azt említjük meg, hogy ebbe a folyamatba bennünket mindeddig nem kapcsoltak be, hanem fel szeretnénk hivni a figyelmet azokra a problémákra is, melyeket a stabilitás érdekében a Szlovák Köztársaságban élő magyarok helyzete kapcsán rendezni kell. Fel kívánjuk hívni a figyelmet azokra a kérdésekre, melyek megoldatlanságuk okán eddig is feszültségforrásként jelentkeztek, ám a fő hangsúlyt azokra a gondokra helyezzük, melyek a Szlo-