Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
176 Egyéb dokumentumok- Az Együttélés 1990 februárjában alakult, centrum jellegű politikai szervezet, mely főleg a liberális és a konzervatív értékeket vállalja fel. Célkitűzése a demokrácia és a piacgazdaság megteremtése, valamint a magyarság és a többi nemzetiség kollektív jogainak kivívása. A magyarság legnagyobb politikai szervezete. Parlamenti párt. A Liberális Internacionále (LI) társult tagja, valamint rendes tagja az Európai Népcsoportok Föderalista Uniójának (FUEN).- A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 1990 márciusában alakult. Parlamenti párt. Az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) társult tagja.- A Magyar Néppárt 1991 decemberében jött létre. A parlamentben nincs képviselője.- Az 1989 novemberében létrejött Független Magyar Kezdeményezésből alakult 1992 januárjában a Magyar Polgári Párt. Kezdetben a szlovákiai kormánykoalíción belül politizált, és a koalíció egyik pártja révén jutott néhány képviselői mandátumhoz. Az 1992-es parlamenti választásokon nem szerzett mandátumot. A Liberális Internacionále társult tagja. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom az 1990-es parlamenti választásokon kettős koalíciót alkotott az 1992-es parlamenti választásokon pedig a koalíció harmadik tagja a Magyar Néppárt lett. Képviselői bejutottak mind a prágai Szövetségi Gyűlésbe, mind a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba. Mindkét helyen az ellenzék soraiban politizál. A koalíció az első szabad választásokon 1990-ben a szlovákiai szavazatok 8,66%-át, majd 1992-ben a 7,42%-át szerezte meg. Mindkét parlamenti választás alkalmával a koalíció azonos számú mandátumot szerzett: a prágai Szövetségi Gyűlésbe 12, a szlovák parlamentbe 14 képviselőt juttatott be A Magyar Polgári Párt az 1992-es parlamenti választásokon a szlovákiai szavazatok 2,3%-át szerezte meg. A négy magyar párt a szlovákiai szavazatoknak csaknem a 10%-át birtokolja. Az 1990-es helyhatósági választásokon a magyar pártok az alábbi eredményeket érték el: az Együttélés 106 polgármesteri és 2416 képviselői helyet, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 35 polgármesteri és 1153 képviselői helyet, a Magyar Polgári Párt elődje, a Független Magyar Kezdeményezés 27 polgánnesteri és 482 képviselői helyet szerzett a községi és városi önkormányzatokban. A magyar politikai szevezetek közül az azóta megtartott pótválasztásokon is az Együttélés bizonyult a legjelentősebb politikai erőnek, 1993 januárjában már 120 polgármestere volt. 2. Újabb jogi diszkrimináció Az 1989. novemberét követő politikai változások az általános emberi és szabadságjogok terén jelentős eredményt hoztak, a nem szlovák nemzetiségűek jogait illetően viszont több szempontból is visszalépést jelentettek. A nyelvi jogok csorbítása Diszkriminatív jellegű a Szlovák Köztársaságban 1990. októberében elfogadott nyelvtörvény, mely a szlovák nyelvet védi a nem szlovákok nyelvével szemben, nem biztosítja egyenrangúságukat, tahát a hivatalos érintkezésben való használatuk jogát sem. Erre a törvényre hivatkozva nem írják be például a magyar neveket sem az anyakönyvbe. A belügyminisztérium semmisnek nyilvánítja a községekben tartott népszavazások eredményét az eredeti magyar helységnevek visszaállításáról, s az időközben felállított kétnyelvű helységnévtáblák helyett szlovák táblákat állít. Az illetékes hivatalok több helyen nem hajlandók esküvői és temetési szertartásokat végezni magyar nyelven. Az alkotmányos jogok korlátozása Az emberi jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánylevél, amelyet 1991 januárjában a prágai Szövetségi Gyűlés fogadott el, a korábbiakhoz képest szűkítette a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, és hatályon kívül helyezte az 1968-ban elfogadott 144-es sz. nemzetiségi alkotmány-
