Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
A Magyar Koalíció nyilatkozata a „helsinki elvek” betartásának... 165 Az új együttműködési modell, megítélésünk szerint, a következő alapelveken nyugodhatna: a) A magyar nemzeti kisebbség politikai élete plurális, azaz szerkezetét több politikai mozgalom és párt alkotja. A rendszer alapeleme a fiiggetlen szervezetek közötti megegyezés. b) Az alapelvek megvalósításában résztvevő politikai pártok és mozgalmak (a továbbiakban résztvevők) nem törekednek egymás szuverenitásának csökkentésére. c) A résztvevők garantálják a kulturális élet szabadságát:- Kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem sértik meg a független sajtóorgánumok belső autonómiáját.- A résztvevők garantálják az oktatás szabadságát.- A résztvevők garantálják a kulturális és ifjúsági szervezetek, illetve szövetségek, a kulturális és művelődési társaságok, az egyletek, az érdekvédelmi szervezetek és más társadalmi, kulturális szövetségek függetlenségét. d) A résztvevők támogatják a társadalmi lét mindazon további területeinek politika és ideológia mentességét, melyek természetüknél fogva erre törekszenek. f) A résztvevők megtárgyalják egymás között a kisebbséget érintő minden fontos kérdést. g) A résztvevők a kölcsönös megegyezés alapján a kötelezettségeket és a garanciális tényezőket további pontokkal egészíthetik ki, illetve közös megegyezés alapján a pontokat módosíthatják. A társadalmi érdekegyeztetés új rendszere A kisebbségi társadalmi lét legfontosabb összetevője a kisebbségi mozgalmak és pártok közötti minimális közmegegyezés. A Magyar Polgári Párt céljának tekinti, hogy a kisebbségi lét minél több területét vonja ki a politika és az ideológia befolyása alól. Továbbra is szorgalmazni fogjuk a konszenzuson alapuló együttműködési hálózatok kialakítását. a) A közös cél vagy közös érdek végett összejött szervezetek az egész egyeztető folyamatban megőrzik önállóságukat és részvételük önkéntességét. b) Az érdekegyeztetés egyetlen fázisában sem születhet többségi döntés, tehát egyetlen felet sem lehet leszavazni és nézeteivel, érdekeivel ellenkező cselekedetre kényszeríteni. c) Döntés csakis közmegegyezéses (konszenzusos) alapon születhet, vagyis valamennyi résztvevőnek közös álláspontra kell jutniok. Úgy véljük, hogy ezen együttműködési modell alkalmazása elősegítheti a kisebbségen belüli eltérő érdekek megjelenítését, és egyben az alapvető kérdésekben a megegyezés létrejöttének lehetőségét. Magyar Polgári Párt, 1992. ősz Szabadság és felelősség. A Magyar Polgári Párt programja. MPP, Pozsony, 1992. 67-97. 56. A Magyar Koalíció nyilatkozata a „helsinki elvek” betartásának hiányosságairól a kisebbségeket érintő jogalkotásban Csehszlovákiában, illetve Szlovákiában Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet a II. világháború óta legjelentősebb fóruma az európai és az észak-atlanti térségben élő nemzetek, illetve államok együttműködésének. Ez az első és mindmáig egyetlen nagyméretű kísérlet arra, hogy ideológiáktól és politikai rendszerektől függetlenül közös elvek egyesítsék e nagy térség lakosságát.
