Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
164 Egyéb dokumentumok megkísérelték ezt, a jogi és történészi elemzéseken, vázlatmunkákon túl nem foglalkoztak a kisebbség szellemtörténeti fejlődésével, kulturális értékváltozásaival, polgári hagyományaival. Rendkívül szegényes a politológiai és szociológiai irodalom, mely nélkül aligha lehet megalapozott politikai munkát kifejteni, a politika kontinuitását tudatosítani és az új elemeket értékelni. Ezért szorgalmazzuk a sokoldalú, más-más megközelítésű múlt- és történelmi kutatásokat. Külön hangsúlyt kell fektetve az elmúlt 45 év történéseinek a kutatására (1945, 1948, 1956, 1968, 70-es és 80-as évek), az értelmiség és más társadalmi rétegek benne játszott szerepére. Csak a múlt ismeretében nézhetünk szembe a ma problémáival. Csehszlovákiában a nemzeti kisebbségek (elsősorban a magyar, a zsidó, a cigány és a német kisebbséget) olyan jogsérelmek érték, amelyek máig hatóan éreztetik hatásukat, és amelyek máig nem nyertek megfelelő jogorvoslatot. Elsősorban a Szlovák Köztársaság diszkriminatív zsidó- és cigányellenes törvényeiről, valamint a háború utáni köztársasági elnöki dekrétumokról és a belőlük adódó végrehajtó törvényekről és intézkedésekről van szó. Ezek érvénytelenségét a legrövidebb időn belül és a leghatározottabban ki kell mondani. Törvényt kell alkotni arról, hogy Csehszlovákiában a kollektív bűnösség elvét soha senkivel szemben nem alkalmazzák. V. rész A csehszlovákiai magyar kisebbség politikai életének új rendszere Kisebbségi politikai pártok A Magyarországgal szomszédos országok magyar kisebbségei közül egyedül a szlovákiai magyarságnak hozott létre tényleges többpártrendszert a kisebbségi társadalmon belül. Alapvonásaiban a szlovákiai magyar pártok struktúrája megfelel az országos politikai színtérnek. A Magyar Polgári Párt károsnak tartja a kisebbségi pártok tömbszerü egyesülésének a gondolatát, nemzetiségi politikai csúcsszerv létrehozását és egy hierarchikus szervezet kialakítását. Demokratikus megoldásnak a szuverén politikai erők közti korrekt párbeszédet, a minimális konszenzuson alapuló megegyezést tartja. Politikai értékek és társadalmi szervezetek A kisebbségi társadalom, több a múlt rendszerből örökölt központi intézménnyel és szervezettel rendelkezik, és az elmúlt év során újak keletkeztek. Mindezek keresik a helyüket a megváltozott társadalmi és politikai viszonyok között. A Magyar Polgári Párt a társadalmi szervezetekkel kapcsolatban a pártsemlegesség híve. A kisebbségi ügyek új politikai rendszere A nemzeti kisebbségek politikai életének a modem szabadelvű demokrácia alapelveivel azonos eszmék alapján kell elrendeződnie. A politika elsőrendű feladata a társadalom szabad, autonóm, belső értékekre épülő fejlődését szolgáló lehetőségek és feltételek biztosítása. Ezért a politika nem korlátozhatja a vállalkozás szabadságát, a kultúra, a művelődés, a művészet, a tudomány, az iskolaügy, a tájékoztatás szabadságát, a törvényességet és a társadalmi élet többi, autonóm területének öntörvényű fejlődését. Ma adott a lehetőség, hogy a létrejött pártok között egy olyan új együttműködési modellt alakítsunk ki, mely rugalmasan és sokrétűen biztosítja a politikai képviselet hatékony rendszerét. A Magyar Polgári Párt tárgyalásokat kezd ez ügyben minden érintett féllel.
