Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
162 Egyéb dokumentumok 3. Egyes szakmák dolgozói kamarák létrehozásával jelentős autonómiát biztosítottak maguknak. A kamarák sokkal nagyobb jogkörrel bírnak, mint más társulások, és egyben a szakmai színvonal megtartására is ügyelnek. Ezek a jogok azonban nagyobb felelősséget is jelentenek, így a kamarák belső felépítése szigorúbb szabályokhoz kötött, mint a társulási törvény szerint alakult szervezeteké. A tanügyi autonómia intézményes feltételei 1. Létre kell hozni a Nemzetiségi Pedagógusok Kamaráját, amely képes magára vállalni az oktatás ma még állami irányításának jelentős részét. A kamara „külső” szerepe: egyeztetni és képviselni tagjai közös érdekeit a nemzetiségi oktatáspolitika területén. „Belső” funkciója: a tagok szakmai fejlődésének elősegítése, az egész nemzeti kisebbségi tanügy színvonalának emelése, az információáramlás biztosítása. A kamara legfelsőbb szerve a közgyűlés, mely a regionális kamarák küldötteiből áll. A közgyűlés hagyja jóvá a Szlovák Köztársaság oktatáspolitikájával kapcsolatos álláspontot, állást foglal a parlament elé kerülő törvénytervezetekkel kapcsolatban. A közgyűlés választja meg a kamara Elnökségét, amely a szlovákiai nemzeti kisebbségi oktatásügy reprezentánsa kül- és belföldön. Feladata az oktatás koncepciójának, stratégiájának előterjesztése. A Kamarának döntő beleszólást kell biztosítani a nemzeti kisebbségi oktatás finanszírozási rendszerébe. Hogy ez megtörténhessék: 2. Létre kell hozni a Szlovák Köztársaság Nemzeti Kisebbségi Oktatásügyi Alapját (a továbbiakban: Alap). Az Alapjogi személy, pénzforrásai: a) , állami dotáció, b) , bel- és külföldi egyéb juttatások. Az állam köteles költségvetési hozzájámlással támogatni az Alapot. A parlament által jóváhagyandó hozzájárulás nagyságát a Nemzeti Kisebbségi Oktatásügy Költségvetési Tanácsa (NKOKT) terjeszti elő, amely egyben az Alap irányítója. Az NKOKT-ban miniszterhelyettessel képviselteti magát az iskolaügyi- és pénzügyminisztérium, a Kamara pedig választott képviselőkkel, akik mindig szavazati többséggel bírnak. Az NKOKT az iskolatanácsokkal és a helyi önkormányzatokkal együttműködve kidolgozza a nemzetiségi iskolaügy költségvetését. A költségvetést a Kamara közgyűlése hagyja jóvá. Az elosztás az érvényes országos gyakorlat szerint történne. Elképzelésünk szerint tehát a nemzeti kisebbségi oktatásügyet három különböző intézmény hivatott átvállalni az államtól. Az első a Kamara és annak elnöksége, amely koncepcionális, szakmai kérdésekben illetékes. A másik, illetve harmadik az Alap és az NKOKT, amely részben a Kamara, részben az illetékes tárcák végrehajtó szerve, és mint ilyen, átvállalja az oktatásügy finanszírozását. Mindhárom intézmény a Kamara közgyűlésének felelős. így a nemzeti kisebbségi oktatásügy a legilletékesebbek, a pedagógusok kezébe kerül. Tudomány A csehszlovákiai magyaroknak nincsenek tudományos intézményeik. Kutatóintézeteket, magyar múzeumhálózatot, központi könyvtárat, illetve dokumentációs központot és kutatástámogató ösztöndíjrendszert kell létrehozni. Fontosnak tartjuk olyan alapítvány létrehozását, amely biztosítaná a különösen tehetséges magyar fiatalok szakmai továbbfejlődését.
