Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Gazdag kisebbséget. A Magyar Polgári Párt nemzeti kisebbségi programja 161 meghatározás törvényesítése megkérdőjelezi a közös igazgatású, illetve azon iskolák létjogosultságát, amelyekben néhány osztály keretében magyar nyelven is folyik oktatás. A meghatározás kidolgozását követnie kell a nemzeti kisebbségi tanügy intézményei hatáskörének tisztázása. 2. A költségvetés belső rendszere keretében nevesíteni kell a kisebbségi tanügyet fejezet, alfejezet, esetleg külön paragrafus keretében, hogy az a költségvetésben önállóan legyen kezelhető. Csak így valósítható meg a költségvetési bevételek és kiadások számvitele, nyilvántartása, ellenőrzése. 3. Törvénnyel kell szabályozni a kisebbségi tanügy finanszírozását - ennek része lehet a költségvetés struktúráját módosító intézkedés is. Út a nemzeti kisebbségi tanügyi autonómia felé (Egy lehetséges megoldás) Bevezetőként elevenítsük fel fel azokat a tényeket 1990 júniusától, az első parlamenti választások idejétől, amelyek meghatározóak voltak gondolatmenetünkre. 1. Az említett időszak oktatáspolitikája megmutatta:- Szlovákia oktatáspolitikája a centrális irányítás alapelvéből indul ki. A minisztérium így látta megvalósíthatónak az oktatásügy debolsevizációját és reformját. Ez azonban kevéssé segíti az alulról építkezést, a magánkezdeményezések érvényesülését.- Jelentős hiányosságok vannak már a nemzetiségi oktatásügy puszta definíciójában is. Az 1992. év költségvetési vitája megmutatta, hogy a konnányok szakmailag nem megfelelő módon kezelték a nemzetiségi oktatásügy finanszírozását, jelentős politikai feszültséget okozva ezzel. 2. Az elmúlt időszakban a szlovákiai magyar pedagógustársadalom politikailag megosztott lett. Ez a tény akkor válhat veszélyforrássá, ha a megosztottságból adódó politikai feszültségek befolyásolják a pedagógusszervezetek munkáját, háttérbe szorítják a szakmai érveket és problémákat. Különösen veszélyes lenne, ha a politikai feszültségek az oktatás menetére is kihatással lennének, és így az oktatás szabadsága és függetlensége kérdőjeleződne meg újra. A felsorolt pontok elemzése azt mutatja, hogy az egyes problémák eltérő jellegűek, így a megoldásnak is többlépcsősnek kell lennie. Tartalommal kell megtölteni az autonómia bűvös fogalmát, majd reális módot találni a megvalósításra. 1. Olyan intézményrendszert kell létrehozni, mely több, egymástól részben független intézményből áll. Ezek (törvénnyel biztosított) tárgyalópozícióba kerülnek az állami szervekkel szemben, meghatározó szerepük lesz az ország nemzeti kisebbségi oktatáspolitikájában, s e politika megvalósításának jelentős részét is át tudják vállalni. 2. Meg kell találni azokat a már létező intézményeket, melyek modellként szolgálhatnak, valamint azokat a folyamatokat, kezdeményezéseket, melyekbe az új intézményrendszer megalkotása beilleszthető. 3. A kisebbségi pedagógustársadalomnak olyan belső rendszert kell létrehoznia, amely polikától mentesen képes egy ellenőrzési és szervezési szerepet betölteni, és egyúttal magas szakmai és erkölcsi tekintélynek örvend. Melyek azok az intézmények és folyamatok, amelyekre támaszkodhatunk? 1. A szlovákiai tanügy ma két önkormányzati intézményt ismer. Az egyik a felsőoktatási intézmények autonómiája, a másik a tudományos dolgozók törekvése olyan intézményrendszer kiépítésére, melynek több elemét a kisebbségi iskolaügy is használni tudja. 2. Azokban az ágazatokban, ahol komolyan gondolják a központi irányítás leépítését, az állami beavatkozást alapok létrehozásával próbálják csökkenteni (pl. a Pro Slovakia Kulturális Alap). Az alapok pénzeszközeinek elosztásáról jelentős mértékben az érintettek döntenek.
