Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

Gazdag kisebbséget. A Magyar Polgári Párt nemzeti kisebbségi programja

157

Az általunk elképzelt út nem erre vezet. Véleményünk szerint az a megoldás, amely nem csorbítja a kormányzat jogait, ugyanakkor kielégítheti az eddig csupán homályosan megfogalmazott kisebbségi autonómiaigényt, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása. Ez a megoldás több haszonnal is járna:

— A kisebbségek számára lehetővé tenné, hogy az etnikai önazonosságuk megőrzéséhez feltétlenül szükséges alapintézményeket garantáltan állami befolyástól mentesen működtessék.

— A kormányzat számára a népszámlálási adatoknál sokkal biztosabb fogódzót nyújtana abban a tekintetben, hogy mely kisebbségek, illetve a valamely kisebbséghez tartozók mekkora arányban óhajtanak élni az önkormányzatok számára biztosított jogosítványokkal.

— Az etnikai elv alapján szerveződő politikai pártoktól az önkormányzatok átvehetnék az érdekvédelmi funkciókat.

— Lehetőséget nyújtana a szórványban élő kisebbségeknek a hatékony közös fellépésre, a viszonylag kompakt egységben élő kisebbségek szórványokban élő tagjai számára az adott kisebbség életében való azonos súlyú részvételre.

— Mivel az önkormányzat nem csupán saját tagjai, de az államhatalom felé is törvényben megszabott jogokkal kell, hogy bírjon, megfelelő, a kisebbség számára is legitim módon lehet az Emberi Jogi Alkotmánylevél azon paragrafusának címzettje, amely szavatolja a kisebbségek részvételét az őket is érintő ügyek intézésében.

III. rész

Törvényalkotás és a kisebbségek

A többség hatalma és a kisebbség joga

— A jogalkotás a nemzeti kisebbségek és etnikumok szempontjából a legfontosabb és a legérzékenyebb terület, amely hosszú távon kihathat a kisebbségek jogállására, érdekeik képviseletére és érvényesítésére.

— A jogalkotásban minden politikai pártnak szem előtt kell tartania a kisebbségek (nemzeti, vallási, politikai és egyéb kisebbségek) érdekeit, hiszen ez a demokrácia alapja. Csehszlovákiában a nemzeti kisebbségek védelme és érdekeinek érvényesülése, illetve azok figyelmen kívül hagyása olyan neuralgikus pont lehet, mely - akár a múltban - kihathat az egész demokratikus fejlődésre.

— Polgári demokráciában egyik nemzet, vagy nemzeti kisebbség sem lehet kiváltságos helyzetben, ugyanakkor mindegyik számára meg kell teremteni a széleskörű nemzeti kiteljesedés, nemzeti fejlődés lehetőségét.

— Elfogadhatatlan az az álláspont, mely bizonyos nemzeteket fölébe helyez másoknak, „államalkotóknak” kiáltva ki azokat. Minden egyes állampolgár az állam alkotója, akiknek lehetőséget kell teremteni, hogy akár egyénenként, akár közösségként a szükségleteiket és érdekeiket kifejezhessék és érvényesíthessék.

— A nemzeti kisebbségek és etnikumok fennmaradásához és fejlődéséhez pozitív diszkriminációra van szükségük. Ez nem többletjogokat jelent, hanem olyan jogok megadását, melyekkel a többségi nemzetek helyzetükből adódóan már eleve rendelkeznek.

— A kisebbségi jogvédelem területén alkotmányos jogvédelemre van szükség és egy nemzetközi garanciarendszer működésére Csehszlovákiában is.

A kisebbségi törvényalkotás nem korlátozódhat pusztán a kisebbségek jogállását és jogait biztosító specifikus törvényekre. A kisebbségek érdekeit minden olyan törvénybe be kell építeni, amely kihatással lehet a nemzeti kisebbség létezésére.