Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
158 Egyéb dokumentumok Ebből adódóan nem pusztán a kisebbségek jogállását szabályozó törvényekre kell ügyelnünk, hanem a csehszlovákiai és szlovákiai törvényalkotás egészére, hogy mindenütt érvényesüljenek a kisebbségek sajátos érdekei. Szorgalmazzuk ezért, hogy a Szövetségi Gyűlésben is alakuljon állandó emberjogi és kisebbségi bizottság. A kisebbségek érdekeinek akkor is érvényesülniök kell a törvényhozásban, ha történetesen nem jut be a parlamentbe kisebbségi képviselő. Ennek elérése végett a kisebbségi önkormányzat mellett létre kell hozni a Nemzeti Kisebbségi Szóvivő intézményét, mely mind a törvényhozásban, mind pedig a végrehajtó testületekben meg tudja jeleníteni a kisebbségek sajátos érdekeit. A Nemzeti Kisebbségi Szóvivőnek részt kell vennie a készülő nemzetközi szóvivők intézményének munkájában. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a kormány struktúrájában nem megfelelő megoldás az emberi és kisebbségi jogok felügyeletét a kormányelnök egyik helyettesére bízni. Hatékonyabban tudná ellátni ezt a feladatot egy tárcanélküli miniszter, vagy az a kormányelnök-helyettes, aki a legiszlatív tanács munkáját felügyeli. El kell érni, hogy nemzeti kisebbségi és etnikai jogsérelem esetében nemzetközi fórumokhoz lehessen fordulni. A nemzeti kisebbségek és etnikumok jövőbeli jogállása- Az Emberjogi Alkotmánylevél elfogadásával lehetőség nyílott arra, hogy Csehszlovákiában tényleges jogállam alakuljon ki. Az Emberjogi Alkotmánylevélben foglalt emberi jogokat az élet minden területén érvényesíteni kell, így a kisebbségi jogalkotás területén is.- A legfontosabb feladat, hogy a nemzeti kisebbségi jogok a készülő szövetségi és köztársasági alkotmányokban rögzíttessenek. A kisebbségi jogokat az emberi jogokon belül kell belefoglalni az alkotmányba, hogy a nemzetközi garanciarendszer ezekre a jogokra is vonatkozzék.- A kisebbségi jogok csak akkor fognak érvényesülni, ha az Emberjogi Alkotmánylevélhez kapcsolódó végrehajtási törvényeket elfogadja a Szövetségi Gyűlés. Ezért ki kell dolgozni és a parlamentbe beterjeszteni a nemzeti kisebbségekről és etnikumokról szóló törvénytervezetet, mely szabályozná a nemzeti kisebbségek jogállását, jogaikat és kötelességeiket, a kisebbségi önkormányzat kereteit.- A törvényalkotás és végrehajtás egyéb területein figyelemmel kell kísérni, hogy a nemzeti kisebbségek specifikus érdekei érvényesülnek-e, különös tekintettel az önkormányzatok, az államigazgatás, a területi elrendezés, a nyelvhasználat, a kultúra és az iskolaügy terén. IV. rész Kisebbségi kultúra és művelődés Meggyőződésünk, hogy a kultúra és művelődés problémáinak, igényeinek megfogalmazása nem lehet a politikai pártok feladata. A politikai párt csak arra vállalkozhat, hogy a fenti területek szabad fejlődésének feltételeit biztosítsa. Olyan szervezeteknek, szerveződéseknek teremtsen létalapot, amelyek azután a szakmai és intézményi kérdéseket fel tudják vállalni és meg tudják oldani. Éppen ezért programunkban nem törekszünk konkrét receptet adni a kultúra és művelődés fejlesztésére, csak az általunk kívánatosnak tartott főbb irányelvek megfogalmazására szorítkozunk. Természetesen mindezeken túl pártunk kész felvállalni azokat a feladatokat, amelyek politikai képviseletet követelnek a kultúra és a művelődés területén, és amelyek összhangban vannak kitűzött céljainkkal. A kultúrát, az iskolaügyet, a tudományt, az egyházak kulturális tevékenységét, a közművelődést nem szabad függővé tenni az állami gyámkodástól. Az államnak ugyanakkor gondoskodnia
