Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
128 Egyéb dokumentumok privatizáció lezajlása, a tulajdonviszonyok stabilizálódása után erre a kérdésre vissza kell térni, és pontosan, törvény által megszabni a különböző vállalattípusok vezetésében alkalmazandó minimális alkalmazotti részvétel fokát és módját. Addig is támogatásunk és rokonszenvünk kíséri azokat a vállalattulajdonosokat, akik a szociális béke fenntartása érdekében a nagy horderejű döntések esetében konzultációs jogot biztosítanak alkalmazottaiknak, és biztosítják az alkalmazottak információhoz való jutását, ami előfeltétele a felelős döntéseknek. Szociálpolitika A szociális háló kiépítését és tökéletesítését a gazdaság szférájától, pontosabban a vállalkozói szubjektumoktól elkülönítve kell megvalósítani. Elfogadhatatlan a vállalatok máig tartó közvetlen megterhelése a szociális biztosítás egy részével. A szociális gondoskodás egyetlen primer forrása a vállalkozói szféra, illetve a gazdasági szubjektumok által kitermelt és akkumulált költségvetési bevétel. Ezért a szociális program alaptézise a transzformáción alapuló vállalkozói szféra elsődleges forrásszerepe és a szociális háló másodlagos, a gazdaságpolitikából levezetett pozíciója. Ez a gondolatmenet lehet a szociális érdekegyeztetés tartalma. A szociális békét csak az egyéni gazdagság és a szociális szemléletű elosztási mechanizmus biztosíthatja. Ez a lineáris ok-okozati viszony mindaddig érvényes, amíg a szociális teljesítmények nem csökkennek a kritikus szint alá, amelyet a reális gazdaságpolitika szociális határaként fogalmazhatunk meg. Amikor a költségvetés képtelenné válik a szociális minimum finanszírozására, a gazdaság- és szociálpolitikának erre a helyzetre reagálnia kell még akkor is, ha ez a politikai célkitűzések megvalósítását lassítja. Ellentétben a gazdasággal, a szociális háló létrehozása, rendszeresítése, tehát a makroökonómiai szinten zajló elosztási folyamatok kezelése elsősorban az állam illetékességi körébe tartozik; természetesen a szociális, háromoldalú tárgyalások és megegyezések alapján. Környezetvédelem Az egyetemes emberi jogokból kiindulva a Magyar Polgári Párt környezetvédelmi programjában támogatja az egészséges környezethez való jogot, és szükségesnek tartja, illetve helyesli annak alkotmányban történő rögzítését is. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez a jog csak akkor érvényesülhet, ha az állampolgárok óvják a környezetet, a természetet, és - lehetőségeik szerint - cselekvőig járulnak hozzá a környezeti viszonyok javításához. A fentiekből következően a Magyar Polgári Párt politikailag és - szakértői csoportja révén - szakmailag is támogat minden egyéni és kollektív kezdeményezést, amely a természeti környezet megóvására vagy helyreállítására irányul. A Magyar Polgári Párt környezetvédelmi programja magáénak vallja azt a szemléletet, amely szerint az ember gazdasági tevékenysége csak a természettel összhangban valósulhat meg. Gazdaságos csak az lehet, ami egyúttal környezetkímélő is. Nem lehet értéket teremteni úgy, hogy ugyanakkor elpusztítjuk környezetünknek a természet által felkínált értékeit. Meggyőződésünk, hogy az ilyen tevékenység végső mérlege valójában nulla, vagy éppenséggel negatív. A bioszféra szerkezetének megóvása, a benne lejátszódó folyamatok egyensúlya az emberi lét alapfeltétele. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a szemlélet nem ment át eléggé a köztudatba; termelőüzemeink tevékenységében, vezetésében még mindig túlsúlyban van az egyoldalúan gazdasági hasznosságra törekvő, nem eléggé környezetkímélő gondolkodásmód. Az energetika és a közlekedés a legsúlyosabb kihívások közé tartozik. A fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító energiaipar egyike azoknak, amelyek felelősek környezetünk jelenlegi állapotá-
