Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Szabadság és felelősség. A Magyar Polgári Párt programja 129 ért. Ezért mozgalmunk különösen fontosnak tartja energiatakarékos gyártási folyamatok bevezetését és alternatív (megújuló) energiaforrások kihasználását. Az alternatív energiaforrások közül hazai viszonylatban fontos szerep juthat a geotermális energia kihasználásának. Ez a lehetőség elsősorban alföldi területeken adott. így például a Dunamenti-alföldön - ahol a legtöbb ilyen irányú kutatást végezték - az energianyerés jelenleg alkalmazott módszerei mellett mintegy 200 MW teljesítménnyel számolhatunk, de csúcstechnológia alkalmazásával ez az érték jelentősen növelhető. Emellett javasoljuk egy szakértői csoport alakítását, amely megvizsgálná a napelemes és szélmotoros energiaelőállítás szélesebbkörű elterjesztésének lehetőségét, és ennek érdekében megfelelő programot dolgozna ki. Ellenezzük a síkvidéki vízierőművek létesítését, mivel ezek mélyreható, visszafordíthatatlan beavatkozást jelentenek egy-egy vidék, tájegység környezeti, gazdasági és szociális viszonyaiba, életébe. A bősi vízlépcső már nagymértékben előrehaladott építésével kapcsolatban cseh-szlovák, magyar és külföldi szakértőkből álló független szakmai bizottságnak kell kimondania a végső szót. A közlekedés területén támogatjuk a környezetkímélő közlekedési eszközök, a katalizátorral ellátott és az akkumulátormeghajtású gépjármüvek elterjesztését, az ólommentes benzin egyre szélesebbkörü alkalmazását. A mezőgazdasági termelés elsősorban a peszticidek és műtrágyák alkalmazásával veszélyezteti a környezetet, főként a felszíni és talajvizeket. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területére évente mintegy 25000 tonna peszticidet juttatnak ki. A nem ipari vízszennyezés országos aránya kb. 60%, ennek jelentős hányadát a műtrágyák alkotják. Különösen veszélyes méreteket öltött a nitrát-koncentráció növekedése, amely az utóbbi 20-25 évben jóformán megkétszereződött. Ezért szükséges:- a mezőgazdasági termelés kemizálási szintjének felülvizsgálata, illetve az ellenőrzés szigorítása,- az állami normák felülvizsgálata abban az értelemben, hogy meghatározódjék a peszticidek és a poliklór-bifenilek megengedett koncentrációja. Javasoljuk:- a szerves trágyák hasznosításának fokozását,- a biokultúrák elterjesztését,- a takarmányok, a növényi és állati termékek, az élelmiszerek kontamináltságának rendszeres és következetes ellenőrzését,- a termőföld fokozott védelmét a víz- és szélokozta errózióval szemben. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a korszerű, megelőző jellegű környezetvédelmi jogalkotásnak. Mivel ezeknek a törvényeknek a betartása a jövő szempontjából a leginkább szükséges feladatok közé tartozik, támogatjuk a független környezetvédelmi államigazgatási hálózat fennmaradását. Az előírások megszegése miatt kiszabott büntetések révén befolyt összegek jelentős részét az adott régió ökológiai problémáinak megoldására kellene felhasználni. A környezetvédelmi problematikával összefüggésben elkerülhetetlenül szociális problémák is felmerülnek. A tartós környezeti- és egészségkárosításnak kitett területek lakossága részesüljön állandó és korszerű ellenőrzésben, kapjon fokozott orvosi gondoskodást, illetve egyéb szociális juttatásokat. Ezt azonban csak részleges megoldásnak tekinthetjük. A kielégítő megoldás a víz- és légszennyezés elviselhető mértékűre csökkentése, majd megszüntetése volna, korszerű környezetkímélő technológia alkalmazásával. A környezetvédelmi nevelés terén az iskolák szerepe kulcsfontosságú lehet. Környezetvédelmi témák könnyen beilleszthetők a természettudományi tantárgyakba, de számításba jöhet bármilyen más tantárgy is. Mivel a környezet- és természetvédelmi szemlélet elsősorban a biológia talaján munkálható ki, azért megfontolásra ajánljuk a tanügyi szerveknek a gimnáziumi biológia (szerintünk túlméretezett) elméleti témaköreinek bizonyos redukcióját, hogy így lehetővé váljék az öko-
