Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Egyéb dokumentumok
Merre tart Csehszlovákia? 107 élés Politikai Mozgalom (Coexistentia) a legliberálisabb politikai szervezet, amely leginkább támogatja a politikai és a gazdasági rendszerváltást. Továbbá az is kiderült a felmérésből, hogy Szlovákiában a magyarok a legtoleránsabbak és a parlamenti demokrácia legodaadóbb hívei. A felmérésnek ezt az állítását alátámasztja az Együttélés Politikai Mozgalom programja is, valamint parlamenti képviselőinek részvétele a gazdasági és a politikai rendszerváltást támogató törvényjavaslatok körüli munkában. A változás lehetőségei A második világháború után eltelt korszakban - a felsorolt negatívumok ellenére - először vannak kialakulóban a nemzeti kisebbségek helyzetének javulását elősegítő lehetőségek. Ennek a legfontosabb jeleit a kisebbségek politikai életének megerősödése, a parlamenti demokrácia erőteljes támogatása, az önkormányzatokban való erőteljes részvételük, a gazdasági rendszerváltás, a privatizálás követelése és vállalkozási kedvük mutatja. Erre építve lehetne egy átfogó rendezéssel állandósítani a kisebbségek helyzetének javulását elősegítő jelenségeket. Enélkül ugyanis a pozitív tendenciák visszafordulhatnak, és növelhetik a kisebbségek körében a konfliktusokhoz vezető feszültségeket. A kisebbségek helyzetének javítása Első lépés A jogrendbe be kell építeni az alkotmány révén mindazokat az elveket, amelyeket a helsinki folyamatban elfogadtak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vevő országok. Erre kitűnő alkalom az új alkotmány előkészítése. Az alkotmány-előkészítő folyamatban létre kell hozni a kisebbségek társadalmi és parlamenti képviselőinek, valamint szakembereiknek alkotmányozó bizottságát - amint ezt javasoltuk Kromérízben a parlamenti pártok képviselőinek alkotmány-előkészítő ülésén. Ezen alkotmányozó bizottság munkájának az eredménye lehetne az új alkotmánynak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló önálló fejezete. Alapvető elvek Az új alkotmányban megfogalmazott elvek alapján olyan jogbiztonságot kellene teremteni a kisebbségeknek, hogy biztosítva legyen identitásuk, kultúrájuk, anyanyelvűk megőrzésének feltétele; saját ügyeikben, valamint kultúrájuk, iskolaügyük irányításában önigazgatók lehessenek, és biztosítva legyen számukra olyan területi igazgatási rendszer kialakításának a lehetősége, amelyen belül jogaik megvalósíthatók. Kulturális és területi önigazgatás (autonómia) Csehszlovákiában a nemzeti és etnikai kisebbségek egy része szórványban él, egy része (zöme) pedig egységes településrendszerben lakik. Ezért a nemzeti és az etnikai kisebbségek helyzetének megoldása a kulturális és a regionális (területi) autonómiák bevezetésével segíthető elő. A kulturális autonómia által lehetővé válna a szórványban élő kisebbségek identitásának, kultúrájának és nyelvének ápolása, iskoláinak sajátos szükségletei szerinti irányítása. A tömbben élő kisebbségek számára a területi autonómia teremtené meg a teljes önkormányzat lehetőségét, amelyen belül a többségi nemzet ott élő részével is szabályozott együttélést alakíthatna ki. A területi autonómia mellett szólnak azok a tények, amelyekre - a magyarokra vonatkozóan - a Komensky Egyetem Társadalomelemző Intézetének a felmérése is felhívta a figyelmet. Ez a felmérés bizonyította, hogy a magyar kisebbség politikai kultúrája a szlovákokétól eltérő (fejlettebb), a parlamentáris demokrácia megbízható támogatója (képviselőinek zöme a parlamentben a konstruktív oppozíció szerepét tölti be), erőteljesebben támogatja a politikai és a gazdasági rendszerváltást, to-
