Fazekas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában II. Dokumentumok, kronológia (1989-2004) - Magyarok Szlovákiában 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

II. Egyéb dokumentumok

108 Egyéb dokumentumok leránsabb, mint a szlovákok túlnyomó többsége. Az azonos régióban együttélő szlovákok és ma­gyarok viszonya jó, mig az ezen a területen kívül élő szlovákok intoleránsak a magyarokkal szem­ben, kitelepülésüket óhajtják, anyanyelvűk használatának korlátozását követelik stb. A magyarel­lenes tüntetéseket és a diszkrimináló nyelvtörvényt is a nemzetiségileg vegyes területen kívül élő szlovákok kezdeményezték. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a megállapítások nem csupán magyar—szlovák viszonylatban érvényesek. Hasonló jelekkel találkozhatunk egész Csehszlováki­ában a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken. A területi autonómia - amellett, hogy a jogok kiteljesedésének és érvényesülésének a feltételeit biztosítaná — védelmezné is a kisebbségeket a többségi nemzet agresszív nacionalizmusával szemben, valamint megteremtené a jogi és közigaz­gatási feltételeit a különböző nemzetiségűek együttélésének. Kelet- és közép-európai konferencia Ebben a térségben napjainkban nem csupán politikai és gazdasági rendszerváltás zajlik, ha­nem átalakulóban, illetve folyamatban van a Szovjetunió nyugati és délnyugati peremének a szét­esése. Ezek a politikai jelenségek képlékennyé teszik a politikai helyzetet a térségben, és a folya­mat előrehaladásával megkérdőjelezik az eddigi nemzetközi jogi egyezmények és vállalások hatá­lyát, valamint arra figyelmeztetnek, hogy a térségre vonatkozóan ki kell dolgozni egy új biztonsá­gi, együttműködési és kölcsönös garanciarendszert. Ebben a politikai átalakulási folyamatban dön­tő hangsúlyt kapnak a nemzeti és nemzethatalmi szempontok, ezért félelmeink vannak a nemzeti kisebbségek jövőjével kapcsolatban. Emiatt is tartjuk fontosnak, hogy létrejöjjön a térség nyugodt átalakulását politikailag szabályozó és jövőbeni békéjét előkészítő állandó konferencia, amelynek példaadó kiindulópontja az ez év februárjában megrendezett visegrádi hármas találkozó. Az állan­dó békekonferenciát természetszerűleg ki kellene terjeszteni az egész térségre, ezért nem csupán más országok, illetve nemzetek képviselőit kellene ide meghívni, hanem a nemzeti kisebbségek képviselőit is. Memorandumunkat ezért különös figyelmébe ajánljuk a Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság elnökének, valamint kormányá­nak és törvényhozásának, továbbá a térségünkkel határos államok elnökeinek, az Európai Tanács tagjainak és a helsinki folyamatban részt vevő országok kormányainak. Ersekkéty, 1991. október 5-én. Az Együttélés öt éve. Összeállította Pogány Erzsébet. Együttélés, Pozsony, 1995. 204-212. 50. Az Együttélés alkotmánykiegészítő javaslata (Tervezet) ...FEJEZET A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAI Általános rendelkezések 1. cikkely 1. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai természetes, megvonhatatlan, elidegeníthetetlen és megszüntethetetlen jogok. 2. Ezeket a jogokat a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság (a Cseh Köztársaság és a Szlo­vák Köztársaság) elismeri, és szavatolja zavartalan gyakorlásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom