Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Sándor Elenoóra: A rendszerváltás magyar szemmel
A rendszerváltás magyar szemmel 45 Károllyal. In: Schlett István: Kisebbségnézőben. Beszélgetések és dokumentumok. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1993, 86-87. p. 37. A „harminchármak levele” aláírói egy részének kezdeményezésére létrejött Fórum néhány hetes működés után december közepén beolvadt a Csemadokba. 38. Új Szó, 1989 december 2. 39. A Csemadok 1990. márciusi rendkívüli, XV. közgyűlésén Mács József felszólalásában már komoly hibaként, a gyávaság megnyilvánulásaként értékeli a területi autonómia követelésének visszautasítását. A felszólalás szövegét közli a Hét, XXXV. évf. 14. sz. (1990. IV. 6.) 40. Lásd pl. Batta György: Sorskérdéseink. Új Szó, 1990 január 2. A szerző a létező lapstruktúra kapcsán írja: „Véleményem szerint nemzeti kisebbségünk csakis akkor képes majd létezni, ha eddigi intézményeit nemcsak megőrzi - és korszerűsíti -, hanem még gyarapítja is.” 41. A nemzetiségek jogállásáról szóló 144/1968. számú alkotmánytörvény az 1968. évi „prágai tavasz” egyik hozadéka. A szövetségi parlament a föderációról szóló 143/1968. számú alkotmánytörvénnyel egy napon, október 27-én szavazott róla. Történészek szerint a törvénytárban megjelent törvényszöveg hamisítvány, a parlament elé került javaslatban még szerepelt egyebek mellett az önigazgatáshoz való jog is. Ami a benne foglalt tételes jogokat illeti, azok tulajdonképpen azonosak az 1991-ben elfogadott Emberi Jogi Alkotmánylevélben, illetve a hatályos szlovák alkotmányban felsoroltakkal. Az egyetlen kivétel a négy legnépesebb nemzetiségi csoportot megillető jog a létszámarányos képviselethez „a képviselőtestületekben és egyéb választott szervekben”. Az alkotmánytörvény 5. cikke szerint a végrehajtás módjáról további törvényeknek kell rendelkezniük, ahogy a tagköztársaságok törvényei határozzák meg azt is, milyen szervek biztosítják a nemzetiségek jogait a törvényhozó és végrehajtó testületekben. A rendszerváltás előtti magyar beadványok, tiltakozások állandó témája volt, hogy ezek a törvények sosem születtek meg. Lásd pl. Janics Kálmán: Új nemzetiségi alkotmánytörvényt. Vasárnap, XXIII. évf. 17. sz. (1990. IV. 27.); Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918-1998. Történeti vázlat. In: Filep Tamás Gusztáv-Tóth László (szerk.): A (csehszlovákiai magyar művelődés története 1918- 1998. I. köt. I. m. 58. p. Lásd a 63. számú jegyzetet. - Egy másik apró, de jellemző példája a már létező intézményekhez való ragaszkodásnak az a szinte országos méretű tiltakozás, amely az Új Szó című napilap hétvégi magazinjának lehetséges megszüntetése miatt bontakozott ki 1990 februárjában. A megszüntetést a politikai pártok kerekasztala vetette fel azzal indokolva, hogy a Szlovákiában rendelkezésre álló újságpapír több mint háromötödét a Szlovákia Kommunista Pártja kiadójánál megjelenő lapok emésztették fel. Ezek közé tartozott az Új Szó és magazinja, a Vasárnap is, jóllehet a párt politikai irányításáról ekkor a magyar nyelvű lapok vonatkozásában már nem lehetett beszélni. Végül Szlovákia Kommunista Pártja, illetve a Pravda Kiadó lemondott a szóban forgó lapról. Ebben a konfliktusban egyébként az FMK is az Új Szó mellett állt ki, bár a papír újraelosztása a hozzá közel álló, 1989. december 15-től megjelenő Nap című lap érdekeit is szolgálta volna. 42. Ladislav Kováčot a Milan Čič vezette „nemzeti egyetértés kormányába” a diákok jelölték mint olyan tanárt, aki a rendszerváltás előtt sem titkolta véleményét a rendszerről. (A VPN csak egy tagot, Vladimír Ondrušt delegált a kormányba „megfigyelőként”, de fenntartotta magának a vétójogot Čič személyi javaslataival szemben.) Hogy mi motiválta akkori magatartását, szinte beteges gyanakvását az FMK-val szemben is, máig nem világos. 43. Kövesdi Károly az Új Szó 1990. március 22-i számában politikai, Sági Tóth Tibor a Hét 1990. 33. számában (1990. VIII. 17.) szakmai szempontból elemzi és veti el a tervezetet. Az ellenállás már csak azért is várható volt, mert bár a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége mint országos fórum csak január 13-án alakult meg, a pedagóguskollektívák már december folyamán létrehozták saját fórumaikat, és megfogalmazták követeléseiket, amelyek a helyi problémákon túl éppen a magyar tannyelvű iskolák specifikus kezelését célozták a tanrend, a tanfelügyelet stb. szempontjából. A közös igazgatású iskolák szétválasztásának szintén általá
