Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Sándor Elenoóra: A rendszerváltás magyar szemmel
46 Sándor Eleonóra nos követelése mögött csak részben szakmai indokok, részben a vezetők kinevezése, a források elosztása miatti magyar sérelmek álltak. Az első választások után alakult szlovák kormány tovább alkalmazta a „vegyesen lakott területek oktatásügye” koncepciót, de már inkább olyan szervezeti kérdésekre szűkítve azt, mint pl. az önálló iskolai osztályok nyitásához szükséges minimális diáklétszám. Lásd pl. Návrh zásad zriaďovania a prevádzky škôl na národnostne zmiešaných územiach SR. Bratislava, 9. 1. 1991 č. 8782/1990-22. 44. A VPN és az FMK 1990. január 21-i keltezésű közös nyilatkozata a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről többek között visszautasítja a reciprocitás elvének alkalmazását, elismeri a kollektív jogokat és az önigazgatás elvét, a nemzetközi közösség jogát az emberi és kisebbségi jogok betartásának ellenőrzésére. A gesztus értékű lépések között említhető a VPN képviselőinek részvétele az 1990. március 15-i koszorúzáson vagy a VPN és az FMK elnökének közös levele Románia prágai nagykövetéhez a marosvásárhelyi pogrom ügyében. A kezdeti időszakban rendkívül heterogén támogatottsági bázisú mozgalmat a párttá alakulás során többek között a magyarkérdéshez való viszony is megosztotta. Az 1990-1992-es belharcokból a VPN-vezetés kisebbségek iránt nyitott része vesztesként került ki, ami megpecsételte a közös nyilatkozat sorsát is. 45. Ebből a szempontból különösen emlékezetes az a március 1-jei pozsonyi tüntetés, amelyet Ján Budaj, a VPN ügyvivője megválasztása ellen szerveztek a szlovák parlament elnöki tisztségébe. Ugyanakkor a VPN-nek öt nappal később sikerült rokonszenvtiintetést szerveznie, amelyet a Štúr Társaság és más „nemzeti” szerveződések támogatói hiába próbáltak megzavarni. 46. A beszéd teljes szövegét közli az Új Szó 1990. március 6-i száma. 47. Kis csoportok szítják a feszültséget. Új Szó, 1990. március 29. Nyugalom és feszültség. Nap, 2. évf. (1990) 26. sz. 48. Schlett István: Kisebbségnézőben. I. m. 146-147. p. Az FMK természetesen nem a Schlett által itt leírt jegyek okán határozta meg önmagát liberális pártként, de ezek a jegyek valóban szervesen következtek a sajátságos kisebbségi liberalizmusból. 49. Bárdi Nándor: Törésvonalak keresése és összehasonlítása a határon túli magyar politikában 1989-1998. A tanulmány 2001-ben készült. Megtalálható: http/www.geocities.com/ihunsor/hunnia/toresvonalakesoszehasonlitasok.htm. 50. A Szövetségi Gyűlés 1989. november 28-án fogadta el a 183/1989. számú alkotmánytörvényt, amely átmeneti időre, a legközelebbi szabad választásokig intézkedett a megüresedett parlamenti helyek sorsáról. Eszerint az akkor még egymandátumos választási körzetekben nem került sor pótválasztások kiírására, hanem a szövetségi és a nemzeti parlamentek maguk választhatták, kooptálhatták az új képviselőket. Jelölési joguk a törvény szerint a politikai pártoknak volt úgy, hogy a jelölteket Csehországban a Polgári Fórummal, Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal kellett egyeztetniük. A visszahívások, lemondások függvényében több hullámban zajló kooptálások során a Szövetségi Gyűlés magyar nemzetiségű képviselője lett 1990. január 30-án Popély Gyula, Duray Miklós, Németh Zsuzsa, Sándor Eleonóra, Világi Oszkár (mind a VPN és az FMK közös jelöltjeiként), 1990. február 27-én Gémesi Károly (VPN-FMK), valamint Takács Imre (Csehszlovákia Kommunista Pártja). A Szlovák Nemzeti Tanácsba kooptálták 1990. január 12-én Zászlós Gábort (VPN FMK), 1990. február 9-én Bauer Győzőt (Csehszlovákia Kommunista Pártja), Csekes Erikát, Grendel Lajost, Kovács Lászlót, Nagy Lászlót, Pirovits Lászlót (mind VPN-FMK), Hamerlik Rudolfot (Kereszténydemokrata Mozgalom), Csáky Józsefet (Szabadság Párt). 51. Az FMK 1989. december 12-i nyilatkozatában Marián Čalfa ellenállásának tulajdonítja a kudarcot. Angyal Béla: A Független Magyar Kezdeményezés történeti kronológiája. In: Szabadság és felelősség. A Magyar Polgári Párt programja. H. n. [Pozsony], Magyar Polgári Párt, 1992, 124. p. 52. Duray Miklós: Az első zárszámadás. Elnöki beszámoló az Együttélés Politikai Mozgalom III. kongresszusán, Kassán, 1991. február 23-án. http://www.duray.sk/ index.php?x=p303. Szabó Rezső közlése szerint viszont Duray Miklós őt már 1989. december 6-a előtt tájékoztatta pártalapítási elképzeléseiről. Elbeszélt történelem.
