Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Tuba Lajos: Környezetvédelem
370 Tuba Lajos 3. táblázat Nitrogén-oxidok: dél-szlovákiai vállalatok helyezései az ország 20 legnagyobb levegőszenynyezője között Vállalat 1996 1998 2001 2002 Szlovák Villamos Művek, Vaján 1.2. 1.1. Kelet-szlovákiai Vasmű (ma U. S. Steel), Kassa 2.1. 2. 2. Slovnaft, Pozsony 4.4. 4. 4. Szlovák Gázművek, Nagykapos 14.9. 7.5. Szlovák Gázművek, Almágy-10. 8.8. Duslo, Vágsellye 6.8. 13. 11. JCP, Párkány 12.-16. Forrás: Správa o stave životného prostredia SR 4. táblázat Szén-monoxid: dél-szlovákiai vállalatok helyezései az ország 20 legnagyobb levegőszennyezője között Vállalat 1996 1998 2001 2002 Kelet-szlovákiai Vasmű (ma U. S. Steel), Kassa 1.1. 1. 1. Glasner, Zsére-11. 18. Slovnaft, Pozsony 16.15. 12. 15. Szlovák Villamos Művek, Vaján 19.14. 14. 8. Szlovák Gázművek, Almágy 9.12. Szlovák Gázművek, Nagykapos 18.17. Forrás: Správa o stave životného prostredia SR Illékony szerves vegyületek. Ezeket elsősorban azért követik figyelemmel, mert kölcsönhatásukkal alakul ki az emberi egészségre káros földközeli ózon. Az ipari technológiaváltás és a széleskörű gázmüvesítésnek köszönhetően az ilyen gázok kibocsátása 1990 óta 66%-kal csökkent. Dél-Szlovákiában csak Galánta, Vágsellye és Párkány környékén, illetve Kassa és a Hemád völgyének a várostól délre eső részén mértek közepesnek számító, köbméterenkénti 2-6 mikrogramm értéket. 2.2. Víz A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet mérései szerint 1990 óta folyamatosan csökken a felszíni vizek szennyezése. 2001-2002-ben a délszlovákiai megfigyelőpontokon vett mintákat a legtöbb mutató esetében az ötös skálán a jónak számító I—III. minőségi kategóriába sorolták. Kivételt a mikrobiológiai szennyezettség jelent, a kólibacilusok miatt a minták 93%-a ilyen szempontból továbbra is a legrosszabb, IV-V. kategóriába tartozott. A vízminőség egyedül a mikroszennyezők (mikropolutánsok) kategóriájában romlott, itt az apoláris extrahálható vegyületek jelenléte miatt 2001-ben a minták 65%-át sorolták a legrosszabb, V. kategóriába, 2002-ben a helyzet már valamelyest javult, a minták 55,5%-a bizonyult ennyire szennyezettnek. A felszín alatti vizeket tekintve a kitermelhető készlet országos viszonylatban 76 109 liter másodpercenként, ebből 24 825 liter másodpercenként a csallóközi kavicstározóra esik. A fogyasztás 1990 óta folyamatosan csökken, a 2002-es másodpercenkénti 13 013 liter 2,8%kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A felszín alatti vizek szennyezettsége miatt a lakossági ivóvízellátásban a legnagyobb szerepe a távvezetékeknek van. Az elmúlt évtizedben a legnagyobb fejlődésen a bősi vízműből induló vezeték ment át, ez manapság már Léva környékéig biztosítja az ivóvízellátást. Tekintettel arra,
