Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Tuba Lajos: Környezetvédelem
Környezetvédelem 371 5. táblázat \ dél-szlovákiai folyók szennyezettsége Folyó Oxigénháztartás Fizikaikémiai mutatók Nitrogén- és foszforvegyületek Biológiai mutatók Mikrobiológiai mutatók Mikroszennyezők Duna X X Kis-Duna X Feketevíz X X X X X Dudvág X X X X X Alsó-Nyitra X X X X X X Alsó-Vág X X Alsó-Garam X X Ipoly X X X Sajó X X X Bódva X X Hemád X X X X Bodrog X X x - szennyezett hogy a felszín alatti vízkészletek szempontjából a Léva és Rimaszombat közti terület az ország legrosszabb helyzetben levő régiói közé tartozik (a felhasználható vízkészlet négyzetkilométerenként kevesebb mint 0,5 liter másodpercenként), nagy jelentősége van a kormány által 2003-ban jóváhagyott ISPA projektnek, amely a Nagykürtöstől délre fekvő régió ivóvízellátását biztosítja majd egy távvezeték által. A vezetékes ivóvizhálózatok szempontjából Dél-Szlovákia országos viszonylatban kedvezőtlen helyzetben van. Mig az országos átlag 83%, a déli területeken 80%-nál magasabb lakossági vezetékes ivóvízellátással mindössze a Galántai, az Ersekújvári és a Vágsellyei járás rendelkezik, a Nagykürtösi, a Rimaszombati, a Kassai és a Tőketerebesi járásban ez az arány 50-70% között van. Ennél is rosszabb a helyzet a csatornamű terén. Az 55%-os országos átlag mellett a Komáromi, a Kassai és a Tőketerebesi járásban ez az arány nem éri el a 30%-ot sem, és egyetlen olyan dél-szlovákiai járás sincs, ahol a csatornaműre rákötött lakosság aránya meghaladta volna az 50%-ot. 2.3. Talaj Mivel a jó termőtalajok nagy része az ország déli részén található, nagyon fontos a talaj veszélyeztetettségének figyelése. A szélerózió a Csallóköz középső sávjában, a Nagyszombat-Párkány vonal mentén, a Hemád déli völgyében és a Bodrogközben jelenti a legnagyobb veszélyt. A vízerózió pedig az Ipoly alsó folyásától egészen a Sajó-völgyig jelent komoly problémát. Komolyabb nehézfémszennyezést csak Domica környékén tartanak nyilván, kockázatosnak számít viszont Pozsony, Léva, Ipolyság környéke, a Rozsnyói-medence és a Bodrogköz jelentős része. 2.4. Természetvédelem Az élővilág megóvásának leginkább bevált formája a különféle kategóriájú természetvédelmi területek létrehozása. Ilyen szempontból a legnagyobb jelentősége a nemzeti parkoknak, a tájvédelmi körzeteknek és a nemzeti természetvédelmi rezervátumoknak van. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatban megkezdődött az egész kontinenst behálózó NATURA 2000 hálózat hazai kialakítása is. 2.4.1. Nemzeti parkok 1989 előtt Dél-Szlovákiában nemzeti parkként csak a Szlovák-karszt szerepelt, 1997-től a Murányi-karsztot is ebbe a fokozatba sorolták.
