Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Hamberger Judit: A Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányban
A Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányban 121 4. Például az 1999-es költségvetésben a kisebbségi kultúrák támogatására járó pénzt úgy osztották el, hogy a teljes összeg elosztásáról a területi hivatalok döntöttek volna. A magyarok ahhoz ragaszkodtak, hogy az összegek közvetlenül a konkrét kisebbségi kulturális aktivitásokhoz kapcsolódjanak. Mivel a koalíciós partnerek ellenálltak ennek az igénynek, a magyarok bojkottálták a parlamenti üléseket, s ezért azok határozatképtelenek lettek. A magyar nyomásgyakorlás eredményeként a koalíció szlovák része ráállt arra, hogy a pénzt a konkrét kisebbségi kulturális aktivitások alapján osszák el. Mesežnikov, Grigorij: Slovensko 2000. 37. p. 5. Mesežnikov, Grigorij: Slovensko 2000. 22. p. 6. A nyelvi jogokkal kapcsolatosan ez a kormányzat is tett lépéseket a szigorít nyelvtörvényhez való visszatérésre. A kulturális miniszter (Milan Kňažko) 2000 augusztusában koncepcionálisan vissza akart nyúlni az 1995-ös nyelvtörvényhez, és büntetni akarta e törvény megszegését. Elkészített indoklásában a vegyes lakosságú területeken, a nemzetiségi iskolákban a szlovák nyelv oktatásának és használatának szigorú felügyeletére szerette volna helyezni a hangsúlyt. A javaslat ellen tiltakozott az MKP, de a koalíciós partnerek sem támogatták, csak az ellenzékiek. 7. A középszintű közigazgatást szabályozó törvénytervezetet olyan regionális beosztásban fogadták el, amely kifejezetten a magyarok érdekei ellen született. A területi elöljárókra vonatkozó választás törvénye és annak lebonyolítása is ilyen volt: magyarellenes indíttatásból a területi választási törvényt kétfordulósként fogadták el (ráadásul egyetlen alkalomra), holott a többi választásra vonatkozó törvényi szabályozás egyfordulós. Ezzel ki akarták küszöbölni magyar jelölt területi elöljáróként való megválasztását. Maga a területi önkormányzati képviselő- és elöljáró-választás, annak menete és kimenetele teljes mértékben tükrözte a szlovák politikai elit és társadalom magyarellenességét, bizalmatlanságát a magyarokkal szemben (különösen a nagyszombati és a nyitrai megyei képviselők megválasztásában). 8. Az MKP ereje alapján Bugár Bélának járt volna a parlament elnöki tisztsége, de a koalíciós partnerek ezt nem fogadták el, így a Kereszténydemokrata Mozgalom elnökének jutott a parlament elnöki tisztsége. A szlovák társadalom állítólag még nem volt felkészülve arra, hogy parlamentjének elnöke magyar legyen. Bugár Béla maga is nyilatkozott arról, hogy erre a szlovák politika még nem elég érett. Dostál, Ondrej: Slovensko 2002. I. köt. 209. p. 9. Hat államtitkári helyet szereztek meg: a pénzügyminisztériumi, külügyminisztériumi, oktatási minisztériumi, kulturális minisztériumi, gazdasági minisztériumi, építésügyi és régiófejlesztési minisztériumi államtitkárságot. Az MKP az államigazgatásban két területi elöljárói és 16 járási hivatali vezetői poszt tulajdonosa is. 10. Vannak, akik szerint a szlovákiai magyar közösség inkább baloldali érzelmű és beállítottságú, mintsem jobboldali, ezért sokan vannak, akik a választás idején elpártolnak az MKP-tól, és a baloldali szlovák pártokra szavaznak. Ezek megtartása feladata lenne az MKP-nak, ezért baloldali képviselőket is indít a listáján. 11. Bugár Béla, a párt elnöke 2002. május 25-i értékelő beszédében megállapította, hogy 1998-ban olyan gazdasági, pénzügyi és erkölcsi válsággal küzdő országot vettek át, amelynek feladata a válságkezelés volt. Ez a válság fokozott mértékben sújtotta a magyar kisebbségi közösséget. Amíg az ország 19-20 százalékos átlagos munkanélküliséggel küzdött, addig a szlovákiai magyarok által lakott területeken 20-30 százalékos volt, egyes helyeken elérte a 40 százalékos átlagot is. Ez akkor is katasztrofális, ha a területeken nagy a roma lakosság aránya. Az MKP kezdettől (és nem csak a kormányzati szereplés kezdetétől) a mélyreható és átfogó reformokat támogatta. 12. Bugár Béla könyvének 42-43. oldalán. 13. Dostál, Ondrej: Národnostné menšiny. Slovensko 2003. 152. p. 14. Nem véletlen, hogy Szlovákiában mindenfelől - elsősorban szlovák oldalról - számos bírálat és „aggodalom” látott napvilágot az új magyar egyetem indokoltságát és szakmai színvonalát illetően. A leghatározottabbak éppen a nyitraiak, akik a konkurenciától tartanak. 15. Ilyen helyzeteket az MKP (és más koalíciós pártok) miniszterei elleni bizalmatlansági indítványok okoznak a parlamentben. A magyar kormánytagok közül leggyakrabban az emberi és
