Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. Összefoglaló jelentés (1989-2004). A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. 2. kiadás - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2006)
Hamberger Judit: A Magyar Koalíció Pártja a szlovák kormányban
120 Hamberger Judit A magyar kisebbség képviselői a közigazgatásban elért pozíciók segítségével regionális szinten és a helyi önkormányzati szinten ugyancsak döntési helyzetbe kerültek, és befolyással bírnak az ügyek menetére. Az elöljárói és elöljáró-helyettesi posztok lehetőségeket nyújtanak arra, hogy a dél-szlovákiai szociális és gazdasági helyzetet kedvező irányba befolyásolják. Regionális alapon folyamodhatnak regionális fejlesztési forrásokhoz, és ezek segítségével munkahelyteremtő vállalkozásokat segítve, regionális közösségi kommunális beruházásokat indítva hozzájárulhatnak a magyarok által lakott területek gazdasági és szociális felzárkóztatásához, megerősödéséhez. Egyelőre sikertelennek könyvelhetjük el a nevesítetlen vagy tulajdonos nélküli földek ügyében jellemző aktuális helyzetet. Megfelelően okos és türelmes politikával azonban erre is születhet kompromisszumos megoldás, ami kedvező konstelláció esetén még a Beneš-dekrétumok következményeivel összefüggő kárpótlás valamilyen formájával is összekapcsolható. A megoldást azonban „ki kell várni”. Eredmény - bár nem azonnal és nem közvetlenül észlelhető -, hogy a közigazgatási értelmiség kineveléséhez megteremtették a politikai és szervezeti feltételeket, és ennek bizonyos anyagi feltételeit is biztosították. Az MKP szlovákiai stabil helyzetét szolgálja az a stratégiailag helyes döntés, hogy a párt élén Bugár Béla áll, akit nemcsak a magyar választók fogadnak el, hanem szlovákok is. Az ő személyes és politikusi képességei hozzájárultak az MKP kormányzati sikereihez. Legnagyobb érdeme azonban az, hogy képes magát magyar politikusként elfogadtatni a szlovákokkal. Népszerűsége, elfogadottsága a magyarok körében tartósan a legmagasabb, a szlovákok körében pedig tartósan a harmadik vagy a második legelfogadottabb politikusként szerepel. A demokratikus közvélemény szerint a szavahihetőség és megbízhatóság szempontjából a szlovák politikai elit élén áll. Az MKP kormányzati szerepvállalását mérlegelve felmerül a kérdés, hogy milyen alternatíva áll az MKP előtt arra az esetre, ha kilépne a kormányból, és ellenzékbe vonulna. Újra teljes mértékben ignorált ellenzékként működhetne a komplexusos többségi társadalom által nyújtott feltételek között. Több mint bizonytalan, hogy szlovák viszonyok között milyen eredményeket lehetne elérni azzal az elvi, radikális kisebbségi politikával, amely ugyan elveiben világosabb, de mindennapi, kézzelfogható eredményeit tekintve minden bizonnyal negatívabb következményekkel járna. A kérdésre az egyik lehetséges választ éppen az MKP 2002- es választási eredménye és a második ciklusban elfoglalt erősebb pozíciója adja meg. JEGYZETEK 1. Az MKP kormányzati működésének első két évéről részletes elemzést készített Szarka László: A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának kormányzati szerepvállalásáról. Regio, 11. évf. (2000)4. sz. 122-149. p. 2. Magyarok a demokratikus szlovák politikai rendszerben 1990 után akkor vettek részt a szlovák kormányzatok működésében, amikor 1990 és 1992 között a Független Magyar Kezdeményezés választási koalíció révén a kormányzati részvételre is vállalkozott. 1994 tavaszán a Mečiart leváltó Moravčík-kormányban merült fel, hogy a Magyar Koalíciót - mint demokratikus politikai szubjektumot - bevonják a koalícióba. Akkor azonban a demokratikus szlovák politikai elit erre nem vállalkozott. A Magyar Koalíció támogatását csak kívülről, ellenzékben, csendes támogatásként merték igényelni. 3. Koncoš miniszter szerint ez a megoldás csak a dél-szlovákiai magyaroknak előnyös (pedig a 458 ezer hektár nevesítetlen földből csak 131 ezer hektár található a vegyes lakosságú járásokban). Ezeket a kérdéseket a magyar politikusok a koalíciós szerződésre és a kormányprogramra hivatkozva úgy szerették volna megoldani, hogy az a magyar érdekeket is figyelembe vegye. Koncoš mezőgazdasági miniszter a magyarok kizárására irányuló törekvését ideologikus érvekkel indokolta, például azzal, hogy a magyar politikusok revízióra és a Beneš-dekrétumok eltörlésére törekszenek. Mesežnikov, Grigorij: Slovensko 1998-1999. 91. p.
