Fakezas József - Hunčik Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában I. (1989-2004) Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig - Magyarok Szlovákiában 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Herdics György - Zsidó János: A római katolikus egyház
388 Herdics György-Zsidó János között, marhavagonokban a legnagyobb tél idején. A szlovák főpásztorok közül csak Pavol Jantausch püspök, nagyszombati apostoli adminisztrátor tiltakozott, körlevélben ítélve el a magyarok deportálását. Több magyar pap meglátogatta a Csehországba deportált híveit. Vigasztalták, lelkileg segítették őket, bejárták az egész vidéket, ahol magyarok voltak. Ezt azonban az állami hatóság rövid időn belül megtiltotta nekik. Az ún. lakosságcsere során több magyar katolikus papot is Magyarországra telepítettek. Voltak falvak, ahol sokan a kitelepítéstől való félelemből reszlovakizáltak. Az ilyen helyeken a püspökök azonnal elrendelték a szlovák istentiszteletek bevezetését, úgyszintén ott is, ahová szlovák katolikusokat telepítettek. A jogfosztottság évei (1945-1948) alatt számos szlovákiai magyar pap és világi értelmiségi segíteni próbált a bajba jutott magyarokon. Külföld felé fordultak, rendszeresen tájékoztatták a világ közvéleményét az itt történt jogtiprásokról. Mindszenty bíborost is rendszeresen informálták. Mindszenty több külföldi fórumon is felszólalt a szlovákiai magyarok érdekében. Miután Mindszentyt Magyarországon elítélték, Szlovákiában is lefogták és bebörtönözték azokat a papokat és világiakat, akik a magyarok érdekében tevékenykedtek. A kommunista hatalomátvétel (1948. február) után még rosszabb lett a helyzet. A szerzetesrendeket feloszlatták, számos püspök, pap került börtönbe, az egyházi iskolákat államosítottak, az egyházi intézményeket megszüntették, az iskolai hittant kérvényezni kellett stb. Az állam teljes mértékben uralni akarta az egyházat. Ennek ellensúlyozására jött létre a földalatti egyház, melyet elsősorban szerzetesek működtettek. Különböző sajtótermékeket adtak ki titokban, kapcsolatban voltak Rómával és külfölddel. Fiatalokat készítettek fel papságra, szerzetességre, papokat, püspököket szenteltek fel titokban. A legismertebb földalatti püspök Ján Chryzostom Korec volt. A magyarok közül csak kevesen csatlakoztak hozzájuk, elsősorban azok, akik szerzetesek szerettek volna lenni. Magyar papok vagy világiak csak egy-két területen kapcsolódtak be a földalatti egyház munkájába, főként az ifjúsággondozás, ifjúsági táborok szervezése terén, valamint könyvcsomagokat csempésztek át Magyarországról, s terjesztették a vallásos irodalmat. A kommunista hatalom célja az egyház teljes megsemmisítése volt. Miután látták, hogy ez nem megy, együttműködőket kerestek az egyháziak részéről. így jött létre a papi békemozgalom (mierové hnutie duchovných). Természetesen nem a béke védelme, hanem a szocializmus támogatása volt a cél. A II. vatikáni zsinat (1962-1965) új lendületet adott a katolikus egyháznak. Az egyház megnyílt a világ felé, a latin mellett bevezették a népnyelvü liturgiát, megújult a szentmise istentiszteleti rendje és valamennyi egyházi szertartás. Az 1968-as prágai tavasz új reményeket adott az egyházaknak. Szabad lett a vallás gyakorlása, az egyházak elindultak a megújulás útján. A szovjet megszállás után újból kezdődött a lakosság elnyomása, de már nem az ötvenes évek durvaságával, hanem sokkal rafináltabb módon. A papi békemozgalom is újraindult. A magyar papok közül sokan eljártak az ún. békegyülésekre, természetesen félelemből. így próbáltak maguknak bizonyos nyugalmat biztosítani az állam részéről. Helyzetüket legtöbben arra használták fel, hogy templomot javítsanak, plébániát építsenek. A nyolcvanas évek közepétől fokozatosan enyhült az állami elnyomás. Szabadabb lett az iskolai hittanra járás, sok helyütt a járási nemzeti bizottság elnöke évente egy alkalommal találkozóra hívta a járás papjait. Jogilag azonban a trianoni államhatár által kettévágott egyházmegyék helyzete nem volt rendezve. Ezt VI. Pál pápa 1977. december 30- án rendezte. Praescriptionum sacrosancti kezdetű konstitúciójában a nagyszombati, rozsnyói és kassai egyházmegye határát a hivatalos államhatár szerint rendezte. Qui divino kezdetű konstitúciójával a Nagyszombati Apostoli Adminisztratúrát főegyházmegyei (érsekség) rangra emelte, és alárendelte ennek az érsekségnek a többi szlovákiai egyházmegyét. így jött létre az önálló szlovák egyháztartomány. II. János Pál pápa 1995. március 31-én a kassai püspökséget érsekségi rangra emelte. Szuffragáneusai a rozsnyói és szepesi egyházmegye.
